"Szösszenet a jövőből" 1

Ajánlott zene: http://www.youtube.com/watch?v=FULXLzn4Gl0


2014. Május 29.
Reggel arra ébredek hogy csörög az óra,szóval reggel van és eljött a nagy nap. Amire minden nő álmodik és nekem most ez is megvalósul! De sok időm nincs álmodozni, mert így elfogok késni a szépségszalonból. Megmosakodtam,felvettem egy melegítőt, beledobtam a táskámba a szükséges dolgokat, magamhoz vettem a kocsi kulcsot és már indultam is. Beültem abba kocsiba amit 18. szülinapomra Sebitől kaptam és már egyből a gázra léptem. Azt mondta még amikor tanított vezetni hogy nagyon jó érzékem van a vezetéshez, így elkezdtem hobbiból gokartozni. Nagyon élvezetes és szórakoztató! Na de most vissza a valóságba. Pont 7-re megérkeztem, leparkoltam, majd becsöngettem. A csajok már jól ismertek, mert mindig ide szoktam jönni manikűröztetni vagy hajat vágatni. Először az arcomat raktak rendbe, vagyis valami cuccal lekenték amitől sima és puha lett. Utána mentem a manikűröshöz. Nem akartam semmi feltűnőt, ezért a francia manikűr mellett tettem le a voksomat. Szépen megcsinálták, utána mentem a fodrászhoz, közben már 9 óra is elmúlott, szóval egy kicsit késésben vagyok. A hajammal több mint két órát vesződtek hogy végre úgy álljon ahogy kell. Végül már csak a smink hiányzott rólam. Az összes smink ami rajtam lesz az víz álló, mert valószínű sírni fogok. Összesen 3 színt vittek fel a szemhéjamra és körül. Fekete, bronz, valamit ezüst színeket használt a sminkes. Utána feltette a műszempillát, kicsit furcsa volt, mert még nem volt rajtam, de gyorsan megszoktam. Utána kihúzta tussal a szememet. Végül pedig egy csillogó réteget rakott a szemhéjamra. Díszítés képen pedig néhány követ ragasztott a szemem sarkába. Megköszöntem a lányoknak és már mentem is haza. Ahogy beértem szinte egyből neki estem a hűtőnek, mert már nagyon éhes voltam. Amikor végeztem akkor csöngettek. A lányok voltak, akik nekem segítettek a készülődésben. Mivel már 1 óra is elmúlt, ideje felvennem az én meseszép menyasszonyi ruhámat és hozzá illő a cipőt, amit Párizsból hozattam. Olyan igazi királynős ruha volt, hosszú uszállyal és meseszép csipke fátyollal. Niky és Kata segített felvenni a ruhát, Adri pedig a csokrot készítette elő. Amikor már rajtam volt a ruha, már csak az égszerek hiányoztak rólam. Dóri odaadta kezembe a kis dobozt amibe az égszerem voltak. Felraktam őket, majd Adri a kezembe adta a csokrot. Amikor belenéztem a tükörbe nem hittem a szememnek! Mintha nem én lettem volna.
- Csoda szép vagy!- hüledezett Niky, majd megigazította a ruha alját.
- Köszönöm Niky- mosolyogtam rá.
- Izgulsz?- kérdezte Kata.
- Hát azt érzem hogy a gyomrom liftezik le föl és ver a víz akkor igen!
- Nyugi nem olyan vészes mint hinnéd. Ahogy belépsz a templomba minden félelmed köddé válik és inkább érzel pillangókat a gyomrodban, mint görcsöt, hidd el tapasztalatból tudom- mondta biztatólag Adri. Ekkor egy fekete limuzin parkolt a ház elé.
- Mennünk kell- mondta Dóri és összeszedte a cuccokat. Még egyszer megnéztem magamat a tükörbe, majd lefelé indultam. Lassan másztam le a lépcsőről, mert egyrészt nem akartam elhasalni másrészt pedig azon gondolkodtam hogy ha visszatérek ide már Mrs. Vettel leszek. Kint hét ágra sütött a nap egy felhő sem volt az égen, de még szél se fújt. Tökéletes nap! Először én szálltam be limuzinba, majd a lányok. Az egész utat végig beszélgettünk, de inkább csak tanácsokkal láttak el én pedig bólogattam. Ahogy megállt az autó újra görcsbe rándult a gyomrom és egy furcsa érzés fogott el ahogy kiszállta és megpillantottam a hatalmas templomot. Gyönyörű márvány lépcsők vezettek fel az óriási bejárathoz. Lassan, de biztosan lépkedtem fel a lépcsőkön, a lányok pedig utánam. A kapu előtt már ott várt Chris, aki befog vezetni az oltárhoz. Mivel apán nem igazán van, vagy is van csak nem törődött velem, így nem érdemli meg, és inkább Christ választottam, aki olyan nekem mint egy pót apa.
- Aszta mindeneit, de gyönyörű vagy- hüledezett, majd szorosan megölelt. –Szerencséje van a kicsi németnek hogy egy ilyen csodálatos nő lesz a felesége! – közben a lányok már bementek
- Ohh, köszönöm Chris- öleltem meg újra. Ezt az idill pillantott a harangok szakították félbe.
- Itt az idő- nézett rám, majd a karját nyújtotta.
- Hát akkor hajrá- majd kinyílt az óriási ajtó és felcsendült a zene. Ahogy beléptem a gyomorgörcsöm elszállt és helyette pillangók röpködtek, úgy ahogy Adri mondta. Ahogy haladtam előre, észrevettem a mellettem lévő családtagjaim, barátain arcán ülő boldog mosolyt. Még csak az oltár felénél vagyok, de már alig várom, hogy odaérjek. Legszívesebben odafutnék, de azt azért nem tehetem. Ahogy odaérek az oltár elé, a zene kezd halkulni és Sebi is megfordul. Csak úgy sugárzott róla a boldogság, a szerelem. Ahogy azzal a tekintettel rám nézet, úgy még soha senki nem nézett rám. Chris megölelt, megpuszilt, majd átadott Sebinek, aki a kézfejemre egy csókot nyomott. Igazi úriember! Oda fordultunk a paphoz és elkezdte.
- Kedves barátaim azért gyűltünk ma itt össze, hogy tanúi legyünk ahogy ez a nő és ez a férfi házasságot kötnek. - mondta a pap és végignézett a templomon. – Ha valaki tud olyat, amiért e két ember nem egyesülhet a házasság szentségében, most szóljon, vagy hallgasson örökké.
A templomban néma csend honolt. Mintha egy ember sem ült volna a padokon.
- Claudia Németh, Elfogadod ezt a férfit hites férjedül? –szinte egyből rávágtam a választ.
- Igen!!- néztem a szemeibe.
- És te Sebastian Vettel elfogadod ez a nőt hites feleségedül?
- Igen!!
- Kérlek titeket, húzzátok egymás ujjaira a gyűrűket.
Sebi fogta a gyönyörű aranygyűrűt és felhúzta az ujjamra. Majd ugyan így tettem én is.
- Ezennel férj és feleség vagytok. Amit az úr egybekötött ember szét ne válassza. Megcsókolhatod a menyasszonyt. – mondta pap, majd becsukta könyvét. Sebi felemelte a fátyolt, ami eddig az arcomat fedte, majd lassan megfogja a derekamat és ajkunk összeért. Úgy éreztem ez a csók sokkal édesebb, mint amiket ezelőtt kaptam. Amikor elváltak ajkaink, Sebi csillogó kék szemeivel találtam magam szembe. Nem bírtam tovább visszatartani, hogy ne sírjam el magamat, így utat engedtem nekik. A násznép fölállt és hatalmas tapssal köszöntött minket. Sebivel elindultunk a templom kapu felé, közben pedig integettem a rokonságnak. A templomkapuk szélesre tárultak és mindenki kiment rajta. Kint a drága barátaink a fejünkre szórták a rózsaszirmokat. Mielőtt elindultunk volna, a fotósok készítettek egy nagy közös képet, amin mindenki rajta van. A limuzint figyeltem hogy mikor érkezik meg de helyette, látom hogy egy csodaszép hintó parkol le a templom előtt. Na de nem akármilyen hintó, hanem olyan mint hamupipőkének volt.
- Ez most komoly?- mutattam az épp leparkoló hintóra.
- Igen a legkomolyabb, csak a legjobb dolog jár neked- ölelt át hátulról. Majd hirtelen elkapta a derekamat és felvett az ölébe.
- Jézusom, Sebi el fogunk esni!!
- Nem fogunk!- és elindult a hintó felé. A hintó előtt lerakott, majd felsegített, mert elég nehézkes ekkora ruhával felszállni. Leültünk egymás mellé, és elindultunk. Végig integettem a többieknek. Mire odaértünk már a fele vendégsereg megérkezett, a másik fele még úton van. Szerettem volna ha a belvárostól távol egy tópartos nyugis helyen tartani a vacsorát és a többit. A díszes sátor, a tóparti fák alatt helyezkedett el. A tóban visszatükröződő naplemente, a feldíszített stégek, az esti fáklyák és a vízen úszó világító gyertyák fényei, tökéletes összhangot adtak. Ja és a táncparkettről nem is beszélve. Kiszálltam a hintóból, majd befelé sétáltunk. Ahogy megérkezett mindenki kezdetét vette a lagzi. A zene felcsendült, az ételeket pedig kihozták a pincérek. Ameddig a vacsora folyt, addig lassabb lágyabb zenéket játszottak, de amikor véget ért, gyorsabb ütemesebb zenére váltottak. Amikor kezdett lemenni a nap, összehívtam azokat a lányokat akik még nincsenek férjnél, mert következik a csokor dobás. A lányok egy kupacba álltak én pedig előttük 3méterrel. Jól meglendítettem és eldobtam a fejem fölött. Amikor hátranéztem láttam hogy épp Niky kezében landolt a csokor. Zavarában elpirult.
- Na te leszel a következő- mondtam neki, majd megöleltem. Ezt a fiúk végig nézték és jót mosolyogtak rajta. Sebi pedig Kimi vállát megveregette, ezzel jelezvén hogy ő lesz a következő „áldozat”. Éjfélkor átöltöztem ahogy szokás. Egy rövidebb és jóval könnyebb ruhát vettem fel, mert az-az esküvői ruha elég nehéz volt, az uszállyal meg mindennel együtt. Sebi is levette már a zakóját és feltűrt ujjal és félig kigombolt inggel táncolt a parketton. Hajnal felé már erősen megcsappant a táncolok száma, inkább csak ültek az asztaloknál és beszélgettek. Sebivel lementünk a stégre, ott leültünk és együtt néztük a napfelkeltét kéz a kézben. Ez volt életem legszebb napfelkeltéje! És elmondhatom magamról hogy Sebastian Vettel a 4x-es F1-es világbajnok felesége lehetek...♥