2011. január 30., vasárnap

19. rész

Nagyon szépen köszönöm az a sok kommentet!!! :D Nagyon jól esik hogy ilyen sokan olvassátok :)) Mivel 1 kommentel túl szárnyaltátok ezért,már ma meghozom nektek. És most csak a kommnethatár: 3 :D Enjoy it! ;)

18-as karika!


Hosszú percek teltek el szenvedélyes ölelkezéssel. Ahogy hozzám ért szinte perzselt. Végig csókolt tetőtől talpig. Ahogy a kezei a derekamról lassan fentebb csúsztak a gerincem mentén, nagyot sóhajtva csókoltam a nyakába, majd szétpattintotta a melltartóm kapcsait. Az aprócska ruhadarab hangtalanul hullott a földre és Sebi gyengéden vette birtokba az anyag takarásából felszabadított domborulatokat. Kezei hihetetlen elánnal járták be a testem. Gondolkodás nélkül ragadtam meg a kínálkozó alkalmat, majd pár pillanat múlva már szorosan simultam félmeztelen testéhez és térképeztem fel formás izmait.
A hasához érve azonban a kezeim után kapott és az ajkaihoz húzta őket. Hirtelen belemarkoltam a fenekébe és minden erőmet összeszedve préseltem magam még közelebb tettre készen duzzadó férfiasságához. Sebi mosolyt villantott, és lecsaptam még mindig nedvesen csillogó szájára. Az ő testét csak egy törölköző fedtem, amit egy könnyű mozdulattal lerántottam róla. Halk sikoly hagyta el ajkaim, ahogy hozzám érintette férfiasságát és szorosan hozzám simulva markolta meg a könnyű anyagot, ezzel további centikkel húzva lefelé az egyébként is rövid csipkés szoknyarészt . Majd egyetlen határozott mozdulattal tépte le rólam az alig néhány órája vásárolt ruhakölteményt, de még csak meg sem rezzentem. Magához vont és úgy csókolt meg, minden sejtemben felizzott a csillapíthatatlan mohó vágy és a kezeit megragadva kezdtem magamat kihámozni az aprócska darabból. Hamarosan már minden ruhától és maradék gátlásomtól is megszabadulva, csókjai és kezei által megfosztva nyögdécseltem. Lehelete libabőrössé változtatta a nyakam, majd lentebb vándorló ajkai a kulcscsontom és a melleim érzékeny bőrét is. Óvatosan kerekedett felém és a combjaim közé fúrta ágyékát, miközben a fejem felett összefogta mindkét csuklóm és megcsókolt. Lassan simult teljes testével hozzám, mintha ízlelgette volna az enyémet, míg megéreztem férfiasságát és felnyögtem. Ujjaival megnézte, hogy betudom-e fogadni. Mielőtt még belém hatolt volna felhelyezett magának egy óvszert. Lélegzetvisszafojtva vártam, hogy végre magamban érezhessem és rekedt nyögés szakadt fel a torkomból, mikor belém hatolt. Hihetetlenül gyengéd volt és teljesen elaléltam a gyönyörtől, ahogy az immár sötétkék szemeivel az én tekintetem kereste. Óvatos mozgásba kezdett, úgy bánt velem mint ha egy törékeny porcelánbaba lennék. Közben azt figyelte hogy fáj-e. Próbáltam nem kimutatni, hogy tényleg kellemtelen, de ez a rossz érzés gyorsan tovaszállt. Hihetetlenül mámorító érzés volt a férfiasságát magamban érezni. Egy ügyes és gyors mozdulattal tepertem le, és diadalittasan támaszkodtam meg mellizmain. Meglepetten pislogott fel rám és végül elmosolyodott, majd lassú mozgásba kezdtem, majd egyre gyorsabban mozogtam. Már mind ketten közel voltunk a csúcshoz. Majd egy gyors mozdulattal maga alá fordított, és most sokkal gyorsabb tempó diktált. Annyira közel voltam már, majd hirtelenül rám tört a mindent elsöprő gyönyör. Az egész testem remegett, a hátam ívbe feszült meg, és hangos nyögéseket csalt ki belőlem. Majd néhány másodperccel később Sebi is követett. Lihegve gördült le róla, és csak néztük egymást.
- Szeretlek- mondtam magyarul, úgy éreztem abban a pillanatban, hogy nem tudom angolul, vagy németül kifejezni.
- Én is szeretlek- ő pedig németül mondta. Hozzábújtam a mellkasához és azt hallgattam, hogy még mindig örült tempóban ver a szíve.
- Tudom hogy ez volt neked az elő!- mondta vigyorogva és a plafont bámulta. Hirtelen ránéztem.
- De honnan tu...?
- Niky és Dóri írt egy sms-t nekem- majd a telefonja után nyúlt és megmutatta az üzenetet. Én a fejemet fogva felolvastam.
- Te atyaúr isten - mosolyogtam.
- Ugye tudod, hogy nagy féltenek téged?- kérdezte, közben a hajamat piszkálta.
- Igen tudom, és nagyon szeretem őket - ezen csak elmosolyodott.
- Na aludjunk, kifárasztottál - mosolygott becsukott szemmel.
- Énnnn??- mutattam magamra.
- Igen te- majd egy lágy csókot lehelet az ajkamra- Jó éjt kincsem.
- Jó éjt drágám. – majd visszahajtottam a fejem a mellkasára, és gyorsan álomvilágban találtam magamat.

18. rész

Itt az új rész, fogyasszátok egészséggel!!:DD A kommenthatár: 5, ha elolvassátok akkor megtudjátok hogy miért (ördögi fej):DD Ingyér nem adom oda a legjobb részt x)


Kb. 10 óra lehetett mire felébredtem. Sebi még mindig aludta az igazak álmát. Imádtam azt amikor alszik olyankor annyira békés, és aranyos, egyszóval imádnivaló. Visszagondolva tegnapra, eléggé rosszul esett, hogy előre megítélt, pedig nem is ismert. Áhh, most már megint minek húzom fel magamat, kit érdekel, hogy mit gondol. Inkább lemegyek reggelit csinálni. Felvettem egy köntöst és egy papucsot és lecsoszogtam a konyhába. Végül egy tál müzli mellett döntöttem. Beültem a fotelba egy tál müzli társaságában és felhívtam a Nikyt.
- Haló?
- Szia, Niky Dia vagyok.
- Sziaaa, na mit csinálsz és hogy vagy?
- Köszi jól vagyok, és épp a reggelimet pusztítom el. És te hogy vagy? És hol vagy?
- Jól vagyok, épp Kiminél vagyok Baarban.
- Ohh, az szupi, én meg Sebinél, mond nem jönnél el velem vásárolni, mert egy kis meglepetést tervezek a kis szöszimnek.
- De hogy nem, szívesen, de csak akkor ha beavatsz a meglepetésedbe.
- Nyugi befoglak, és a lányokról tudsz valamit?
- Jaime és Adri a Barcelonában vannak, Kata és David meg Angliában. Dóri meg…
- Dórit meg itt van Tomminál, azt tudom - fejeztem be a mondatát – Dórit is elakarom hívni.
- Oké, hívd jobb ha többen vagyunk.
- Na igen akkor majd gyere ide és együtt elmegyünk. Szia
- Oké, Szia. – Ahogy letettem a telefont Sebi megjelent előttem. A haja kócos, és egy boxer meg egy póló volt rajta. Hmmm. Minden mozdulatát követtem, ahogy egy tányért előveszi, majd a tejet kiveszi a hűtőből végül a müzlire önti. Majd odaül mellém és kanalazni kezdi a müzlit. Ebből ő szint semmit sem vett észre mert elmerült a müzlijében. Hmhm nem is tudja hogy mi vár rá este - ördögi vigyor ült ki az arcomra.
- Délután mit fogsz csinálni?- kérdeztem tőle.
- Edzeni fogok Tommival! Baj?
- Nem dehogy is, tökéletes - majd megeresztettem egy kacér mosolyt. Sebi ezt nem értette és értetlen fejet vágott. De ezen csak sejtelmesen elmosolyodtam.
- Mit tervezel??- kérdezte érdeklődve
- Majd meglátod- majd egy csókot nyomtam a szájára. Majd felmentem az emeletre és elkezdtem készülődni. Sebi többször is rákérdezett, hogy miért kérdeztem, de én mindig eltereltem, szerintem már sejt valamit, na de nem baj, imádom húzni az agyát. Épp már a cipőmet húztam mikor megszólalt a csengő, kinyitottam, az ajtóban Dóri, Niky, és Tommi állt. Beljebb invitáltam őket. Bár a lányok az előtérnél nem akartak tovább menni, mert már úgy is indulunk. Épp Sebi jött le a lépcsőn.
- Sziasztok, hát ti hova mentek?
- Vásárolni. – mondtam mosolyogva, majd adtam búcsúzásul egy csókot a kis szöszimnek, majd Tommihoz is odamentem és belesuttogtam a fülébe.
- Ne nagyon dolgoztasd meg, kell az energiája estére, de egy szót se neki, kérlek - néztem rá sejtelmesen. Ezen elmosolyodott és bólogatott. Sebi megint értelmetlen képet vágott. Láttam rajta hogy nagyon nem tetszik neki. Majd „pá”-t intettünk és elindultunk vásárolni. Útközben pedig beavattam a lányokat a tervembe.
- Na lányok nem is tudom hogy-hogy fogalmazzak, de ma megfog történni- vigyorogtam rájuk., a lányok csak tátott szájal hallgatták amit mondtam.
- Ez komoly? Tényleg?- kérdezte Niky
- Igen, most már teljesen megbízok benne, és szeretem teljes szívemből, és tudom, hogy ő is szeret, már eleget várt rám szegénykém.
- És ez lesz neked az első?- kérdezte Dóri
- Igen ez.
- És elmondod neki? kérdezte Niky
- Nem hiszem...De azért bele fogok adni apai anyai. – mondtam mosolyogva.
- És ehhez mi mienk kellünk?- kérdezte Dóri.
- Hát hogy segítsetek egy szexi fehérneműt választani - mondtam pirulva.
- Ooohhhh- mondták kórusba. Ahogy odaértünk, leparkoltunk, és egyből kerestünk egy fehérnemű boltot. Szebbnél szebb darabok akadtak a kezembe. Végül egy cuki pink színű szettre esett a választásom. (http://www.miraclefashion.hu/admin/include/resize.asp?img=product_1780_090522_2.jpg&size=200&sku=#%2020379) Elég korán végeztünk, így inkább még maradtunk egy kicsit és körülnéztünk. Ahogy 6-ot ütött az óra visszaindultunk. Amikor beértünk, épp akkor jöttek fel a fiuk az edzőteremből.
- Na milyen volt az edzés?- kérdeztem tőlük közben pedig a cipőmet vettem le.
- Jó volt, ma light-os napot tartottunk, Tommi nem dolgoztatott meg - egymásra néztünk Tommival és elmosolyodtunk.
- Na jó elég volt!!! Miért néztek folyton egymásra?? Tudom, hogy valami titkoltok előlem!!!- emelte fel a hangját Sebi.
- Nyugi kis szöszim!- majd próbáltam megölelni, de eltolt magától. Tudni akarom az igazságot most azonnal!! Megcsalsz vele???- a többiek tátott szájjal figyelték a „műsort”, de bennem úgy felment a pumpa.
- Sebastian Vettel!!! Hogy tudsz ilyet feltételezni rólam hogy megcsallak az egyik barátnőm pasijával!! Mond te szednél vagy?? Ha annyira tudni akarod az igazságot, akkor elmondom. Neked terveztem meglepetést az estére, de te sikeren elrontottad a féltékenykedéseddel - már síros hangon mondtam. - Csak is azért mentem el az abba rohadt üzletbe hogy egy fehérneműt vegyek, és hogy este neked örömet okozzak. – éreztem, ahogy egy könnycsepp gurul le az arcomról. Majd elvonultam a konyhába, leültem és próbáltam megnyugodni, azt még hallottam, hogy rendesen leszidják Sebi fejét hogy-hogy lehetett ekkora egy barom. Ott ültem a széken és csak néztem előre. Majd éreztem ahogy hátulról átkarol és egy puszit nyom a fejemre, de én meg se mozdultam..
- Mérhetetlenül sajnálom, amit tettem, és ezért nagyon szégyellem magamat, tudom hogy egy hülye barom voltam, de nagyon féltelek- ekkor ránéztem- tudom, tudom, hogy már megbeszéltük hogy inkább neked kéne féltékenynek lenned, de Szeretlek, és nincs mentségem rá.
- Sebi…te lökött kölyök- majd szorosan megöleltük egymást.
- Ilyet soha többet.
- Soha többet- néztünk egymás szemébe.
- Mi lenne ha felvennéd azt a fehérneműt??- kérdezte kacéran.
- Háátt... nem is tudom, szerinted megérdemeld?
- Igazad van, egyáltalán nem érdemlem meg.... – lehet, hogy dühös vagyok/voltam rá, de ezért megérdemli.
- Menj fürödj le!- parancsoltam rá.
- Igen is főnök- majd elindult felfelé a lépcsőn én pedig követtem. Hmm nem is sejti hogy mit tervezek. Imádok gonosz lenni. Amikor beérünk a hálóba, én leültem az ágyra és kifeküdtem rajta, Sebi pedig még egy darabig szöszmötölt. Ajj mikor megy már be?! Épp a telefonját nézte amin egy üzenet díszelgett. Megnyitotta majd kikerekedett szemekkel elolvasta, de persze magában. Az üzenetben ez állt : „ Csak óvatosan bánj vele, mert még nem volt férfival, ha fájdalmat okozol, neki kitekerjük a nyakadat!! Üdv: Niky, Dóri = )”. Sebi köpni nyelni nem tudott, és csak bámult rám.
- Jajj Sebi menj már fürdeni,- és tuszkoltam a fürdő irányába.
- De ezt el kell olvasnod!!
- Majd később elolvasom, csak menj már!!- sikeresen betuszkoltam a fürdőbe és becsuktam az ajtót. Na végre! És elkezdtem levetkőzni, majd felvenni az ujjónnal vásárolt fehérneműt. Hallottam ahogy elzárja a csapot, tehát már nem sok időm van. Gyorsan lekapcsolta a villanyt és oda álltam az ágy elé. Hallottam hogy kattanik a zár, és Sebi kilép, de megtorpant és tátott szájjal bámul rám. És csak ennyit bír kinyögni:
- Hűűhaaaa...- majd nyelt egy nagyot.
- Na mi van már ide sem jössz??,- kérdeztem kacéran. Sebi hirtelen meglódult felém, és letepert.

17. rész

Hoztam az új rész!! :D És most befogom vezetni a kommnethatárt (Igen most gonosz leszek)Szóval 2 komment után hozok új részt!! :D Addig is : Enjoy it! :DD



Egy örökké valóságnak tűnt a csöngő és az ajtónyitás közti idő. Majd egy férfi nyitott ajtót, aki Sebi apukája volt.
- Szia apa! – majd átölte az apukáját.
- Szervusz, kisfiam, na végre hogy megérkeztetek, már nagyon vártunk titeket - közben beljebb invitált bennünket- Óh és ki ez a bájos hölgyemény?- én persze fülig pirultam.
- Apa, bemutatom a barátnőmet, Claudia Németh.
- Örvendek- mondtam angolul, majd kezet fogtunk.
- Norbert Vettel, és nyugodtan tegezz– mosolygott rám csibészesen. Most már tudom, hogy Sebi honnan örökölte ezt a csibészes mosolyát. Amikor beljebb értünk a nappaliba, lábak topogását hallottam a lépcső felől. És egy kb. 10 éves kisfiú jelet meg előttünk, majd Sebi nyakába ugrott. Gondolom, ő lehet Fabian. Én a háttérből figyeltem a pillanatot.
- Bátyó hol van??…magaddal hoztad??- kérdezősködött nagy hévvel.
- Nyugi öcskös, itt van - és felém mutatott. Majd elindult felém, én pedig lehajoltam hozzá.
- Ugye te vagy Fabian?
- Igen én, te pedig….
- Claudia, de szólíts Diának- majd kezet ráztunk - Sebi már nagyon sokat mesélt rólad.
- Tényleg??- csillogó szemekkel visszakérdezett. Erre csak bólogattam. – Gyere, mutatok valamit - és kézen fogva elindultunk a lépcső irányába.
- Héé öcsi, azért ne nyúld le a barátnőmet- szóld oda Sebi.
- Dehogy nem- vigyorgott, mint a tejbe tök. Én ezen csak mosolyogni tudtam. Maga után húzva léptem be a szobájába. Tipikus fiú szoba volt, mindenhol kisautók, képregények, meg gyerekjátékok, és sok-sok fénykép, és poszter főleg Sebiről. Az egyik fényképet a kezembe vettem ahol Fabian kb. 3 éves lehetett és Sebi nyakában ült. Sebinek még fogszabályzója volt. Elmosolyodtam.
- Te honnan jöttél?
- Magyarországról.
- Magyarországról???- döbbent meg. Akkor tényleg igaz az hogy a magyar lányok a legszebbek.
- Ne hízelegj!!! Épp ugyan olyan, vagy mint a bátyád.
- Olyan cuki???
- Istenem hova kerültem???-
- Na gyere ezt nézd meg,- és mutatott a hatalmas kisautó gyűjteményére.
- Hűűhaa, nagyon szépek- egy idézet volt olvasható az egyik kocsira írva – „A gyorsaság szükséges, a sietség káros”- mondtam németül.
- Te tudsz németül? –kérdezte megdöbbenve.
- Igen, de maradjon ez a mi kis titkunk- kacsintottam rá, amit egy mosollyal viszonzott. Majd elindultunk lefelé a lépcsőn. Odaültem Sebi mellé, mellém pedig Fabian.
- Na jól szórakoztatok??- kérdezte a drágám
- Igen, megtudtam egy két dolgot Diáról - mondta vigyorogva Fabi. Csak el ne szólja magát.
- Na és mit?
- Titok. - huh lélegeztem fel.
- Fabi, mondtam már, hogy nekem is van egy ilyen korú öcsém - néztem rá.
- Tényleg?? Majd valamikor elhozod?
- Igen majd valamikor elhozom- mondtam neki kedvesen.
- Gyere drágám, még valakit be akarok mutatni neked, - kelt fel a kanapéról és mag után húzott, és a konyha felé vettem az irányt.
- Anya ő itt, a barátnőm Claudia Németh.
- Örvendek asszonyom - nyújtottam a kezemet felé, amit elfogadott.
- Szervusz kislányom, Heike Vettel, de nyugodtan tegezz csak.
- Rendben - és ekkor pityegett a sütő.
- Asztalhoz gyerekek- és már vette is ki a csirkét a sütőből. Leültünk a megterített asztalhoz. Norbert az asztalfőre ült, Sebi jobb kéz felé, én mellette és mellettem meg Fabian, Heike pedig bal kéz felől, Sebivel szembe, és nekiláttunk a késői ebédhez. Közben pedig elcsevegtünk. Sok mindent megtudtak róla, és én is róluk.
- És hány éves vagy kincsem?- kérdezte Heike, két falat között. Ettől a kérdéstől féltem a legjobban, és hát csak feltették.
- Fiatal- majd belekortyoltam az ásványvizembe.
- Na de még is pontosan mennyi?- Legszívesebben nem mondtam volna meg, de nem szeretném megsérteni őket, hogy nem válaszolok egy elég fontos kérdésre.
- 16..- Heike kikerekedett szemekkel nézett rám.
- Én többnek néztelek – mosolygott rám Norbert, majd belekortyolt az italába.
- Sebastian te normális vagy??- kérdezte fiát németül.
- Most mi a baj anya?
- Az hogy 16 éves, mond te megzakkantál?? Ő csak kihasznál, egy 16 éves kis liba- szörnyen rosszul estek a szavak, de próbáltam értetlenül nézni, mint aki nem ért egy szót se belőle.
- Ne beszélj így róla és egyáltalán nem használ ki, ő nem Hannah!!És lehet hogy nagy a korkülönbség, de szeretjük egymást - mondta Seb ingerülten.
- Nem érdekel hogy szeret vagy nem, de én tuti hogy nem adom áldásomat rátok!!!!! - mondta már –már kiabálva. Közben Fabi engem figyelt, és láttad az elkeseredettséget az arcomon, megragadta kezemet és maga után húzott az emeletre, egyenesen Sebi szobájába vezetett, majd ott hagyott, leültem az ágyára és a kezembe temetem az arcomat. Néhány perccel később egy kezet éreztem a hátamon, felnéztem és Norbert ült az ágyon. Majd magához vont.
- Én ezt nem értem? Miért mond rám ilyeneket ami nem is igaz??- éreztem hogy egy könnycsepp gurul le az arcomról.
- Cssssss, nyugodj meg, Heike nem ilyen, csak most meg kell békélnie a dologgal.
- És te hogy-hogy nem kezdtél el üvöltözni?
- Figyelj, szeretitek egymást és ez a lényeg. Nekem már a kezdetektől fogva szimpatikus voltál, és hiszem ezt hogy jó barátnője vagy esetleg a későbbiekben felesége leszel a fiamnak. Ezen elmosolyodtam.
- Köszönöm- majd megöleltem.
- Nincs mit - majd ajtónyitódásra kaptam fel a fejemet, és Sebi lépett be.
- Sajnálom drágám - majd oda ült és megcsókolt.
- Na akkor én megyek- mondta Norbert majd kiment az ajtón.
- Nem is tudtam, hogy tudsz németül!- nézett rám kedvesen.
- Mert sosem kérdezted - mosolyogtam rá halványan - Csak Fabi tudta.
- Ja és akkor ezért húzott magával… már értem, látta hogy ez rosszul esik neked és inkább felhozott ide hogy ne halld azt a sok szörnyűséget.
- Okos egy tesód van. – ezen csak elmosolyodott.
- Én nem tudom, hogy mi ütött anyámba, tiszta nem normális.
- Soha nem fog elfogadni- horgasztottam le a fejemet.
- De hogy nem, csak most hagyjuk, had tombolja ki magát, utána már lenyugszik, és tenyerén fog hordozni.
- Nem hiszem….-
- Dehogy nem, na gyere menjünk le.
- Inkább menjünk haza….- néztem rá.
- Szeretnél?
- Ühüm- majd hozzábújtam, az illata nyugtatólag hatott rám.
- De le kell mennünk, mert másképp nem jutunk ki.
- Nem lehetne kiugrani az ablakon?? – kérdeztem és fejemmel az ablak felé böktem.
- Hehe...neem!!, na gyere- majd megfogta kezemet. Lementünk majd elbúcsúztunk, kivétel Heikétől nem, beültünk a kocsiba és elhajtottunk. Mikor megérkeztünk, elmentünk külön fürdeni, majd az ágyban bevackoltam Sebi ölelésébe és a karjai közt elaludtam. Ez a nap teljesen lefárasztott lelkileg. Sok jót és még több rosszat kaptam. Remélem majd rendeződni fog a viszonyom Heikével. Én mindent megfogok tenni annak érdekében hogy megszeressen.

2011. január 29., szombat

16. rész

A csütörtöki nap olyan volt, mint egy tipikus csütörtöki nap. Délelőtt PR rendezvények, délután pályabejárás késő délután meg autogramosztás, és végül a szokásos vacsora. A pénteki nap eléggé jó volt, Sebi a 2. edzést megnyerte, az 1. és 3. edzésen pedig második lett. Szombaton az időmérőn csak 6. lett. Ez eléggé bántotta, de mondtam neki, hogy lesz ez még jobb is. Vasárnap, amikor kiértünk a lányokkal a pályára, már rengetegen nyüzsögtek a boxutcában. Amíg a Red Bull-hoz nem értem, sok riporter az orrom alá dugdosta a mikrofonokat, és állandóan bombáztak a kérdéseikkel. Mikor beértem már eléggé ideges voltam, nem értem, hogy tudják ezt kibírni a pilóták, azért ide nagy tűrő képesség kell hozzá, hogy ne menjenek neki egy riporternek vagy fórosnak. De azért vannak rendes riporterek/ fotósok, mint pl: Szujó Zoli, vagy Czollner Gyula. Kerestem Sebit, de nem találtam meg, végül eszembe jutott, hogy lehet, a szobájában van. Ahogy odaértem bekopogtam, és egy halk „Szabad” után bementem. Sebi ott feküdt a kanapén a félig felvett tűzálló ruhájában becsukott szemmel. A szemét nem nyitotta ki, még egy pillanatra sem. Oda ültem az ágyára és egy puszit nyomtam a szájára, ezen elmosolyodott és kinyitotta a szemét, majd felült és megcsókolt. Szenvedélyen és forrón ölelkeztünk. Majd hirtelen az ölébe ültetet vele szembe, és csókolózás közben elkezdtük egymást simogatni, ahogy hozzám ért szinte égetett. Majd áttért a nyakam csókolgatására, én pedig az ujjaimat végig húztam a gerincvonalán, amibe beleborzongott. Kívántuk egymást! De most nem lehetett.
- Sebi…..ne, álljunk le- kérdtem lihegve.
- De miért?- kérdezte. - Csak mondj 1 okot.
- Kettőt is tudok, 1 ez még egy kicsit korai, 2 Chrisnek megígértem, hogy nem izgatlak fel közvetlen a rajt előtt.
- Oké, rendben én tiszteltben tartom a döntésed, de viszont már késő- és lefelé nézett, ahogy én is. Hááátt elég rendesen feszült rajta az-az overáll ott!
- O-oh! –tettem a szám elé,de közben mosolyogtam. – Most mi lesz?
- Hát valamit kezdeni kell vele!- mondta kacéran. Erre felálltam az öléből és már az ajtó felé vettem az irányt.
- Héé nem hagyhatsz így itt felizgulva!!
- Dehogy is nem, van két szép kezed majd megoldod egyedül- mondtam egy gonosz mosoly kíséretében.
- Na jól van ezt még visszakapod- fenyegettet meg.
- Na gyere csak!!! Én nem félek! Na csók a szádra bajnokom!!- majd „pá”-t intettem, és kimentem. Diadalittas mosolyra húztam a számat. Jó volt húzni Sebi agyát. Oda mentem Chris mellé, és a korlátnak dőltem. Majd azt figyeltem, hogy Sebi mikor jön ki. Utánam egy jó bő 10 perc múlva jelet meg, egyből láttam, hogy a „feladatot” sikeresen hajtotta véghez, ezen fel kellett, hogy kuncogjak, majd rám nézett és „rosszallóan” megrázta a fejét, majd elindult a rajtrácsra. A rajtból már csak 15 perc volt, gyorsan bekötötték Sebit a kocsiba, a rajt előtt pár perccel, épp indultam volna vissza a boxba, de ekkor Chris utánam szólt:
- Nem nézed innen a futamot?
- Szabadna? Nem fognak megbüntetni érte?
- Nem dehogy büntetnek meg, na gyere- majd adott egy fülhallgatót, amit elfogadtam. És már el is kezdődött. Eszembe jutott egy pont ideillő szám (http://www.youtube.com/watch?v=XjVNlG5cZyQ) A futam számomra idegtépő volt. Ugyan is Sebi a 21. körben motorproblémára panaszkodott. Nagyon izgultam érte, hogy bírja ki. Arra lettem figyelmes, hogy újra erőre kap az autója, ekkor könnyedén fellélegeztem. Sebi végül 4. helyen végzett, épp lecsúszott a dobóról, de nem baj legalább Webber előtt végzett. Túlzottan nem volt boldog, mert minden áron fel akart állni a dobóra. A kötelező interjúk után visszamentünk a hotelbe. Ekkor egy hívást kaptam Donatellától, hogy hétfőre nem tudja megszervezni, inkább halasszuk el a divatbemutatót jövő vasárnapra. Belegyeztem. Elmondtam Sebinek is:
- Figyi, nem holnap lesz a divatbemutató, hanem elhalasztottuk jövő vasárnapra.
- Na, akkor már ma haza mehetünk - ujjongott a drágám.
Összecsomagoltunk és még aznap elhagytuk az országot, és Svájc felé vettük az irányt. Sebi az egész repülő utat a vállamon aludta végig, megértem, hisz egyből eljöttünk Belgiumból. Ahogy megérkeztünk Svájcba, fogtunk egy taxit, és a házig meg sem álltunk. Ahogy beléptünk a házba, felcibáltuk a csomagjainkat az emeltre, átöltöztünk és bevágódtunk az ágyba. Reggel vagy inkább úgy mondom, hogy délelőtt, furcsa szagra ébredtem, felültem az ágyba, és többször beleszagoltam a levegőbe, olyan illatot éreztem mintha valami égne. Majd mellém pillantottam és azt vettem észre, hogy Sebi nincs itt. Ekkor csörömpölést hallottam lentről. Felkeltem és halkan a lépőhöz osontam, itt már erőteljesebben lehetett érezni a szagot, majd megindultam lefelé a lépcsőn közben pedig német szitkozódásokat hallottam a konyhából. Na akkor Sebi az aki alkot a konyhában, kuncogtam magamban. Ahogy beértem a konyhába, elkapott a röhögés ugyan is Sebin egy kötényke díszelgett, na de nem ez volt a legjobb, ha nem az hogy kétségbeesetten próbálta lekaparni a tejfölös rántottáról az égett darabokat. Közben pedig kiugrottak a pirítósok, hát mit ne mondjak azt is elégette. Szegény teljesen szétesett, végül szomorúan leült az egyik székre és kis köröket rajzolt az ujjával az asztalra, és bánatosan nézett előre. Ekkor annyira megsajnáltam, hogy odaléptem lehajoltam hozzá és kedvesen mondtam neki:
- Semmi baj, legközelebb sikerül, - mondtam bíztatólag és megsimogattam a buksiját.
- Béna vagyok, még egy rántottát is elszúrok, én egy vesztes vagyok- hajtotta le a fejét.
- De hogy vagy te béna és főként vesztes nem!! – dörrentem rá. – Na ne vágj már ilyen búskomor képet - és elkezdtem csikizni, de ezt nem hagyta annyiban és elkezdett kergetni a nappaliban. Bár szinte semmi esélyem sem volt rá hogy megúszom, sokkal gyorsabb nálam és persze erősebb is. Elkapott és a földön fetrengve „kínzott”.
- Neee....Sebiiiiii – kapálóztam, ahogy tudtam, de mind hiába, folytatta. Egyszer csak sikerült kikerülnöm a kezei közül és futásnak eredtem a konyhába.
- Héé na gyere csak ide, még nem végeztem veled!!!- futott utánam.
- Blőőőő- kidugtam a nyelvem feléje, erre szélsebesen megindult felém, még a nappaliba vissza tudtam futni, de ott elért és szó szerint letepert a földre. A kezemet lefogta és fölém hajolt, és bele suttogott a fülembe:
- Legszívesebben letéptem rólad a ruhát- mondtam és közben perverz mosolyra húzta a száját.
- Hajrá!!!- mondtam kacéran, ezen megdöbbent és nem tétovázott, elkezdte a nyakamat csókolgatni. Lassan és érzékien csinálta. Közben pedig elkezdett simogatni, néha- néha a pólóm alá is betévedt a keze. Már-már heves csók csatába bonyolódtunk mikor meg szólalt Sebi telefonja. Morogva elvonszolta magát a kanapéig. Előbb megnézte, hogy ki hívja, vigyorra húzta a száját, majd németül beleszólt.
- Sziaa, anya!
- Szervusz, drága kisfiam, hogy vagy? Már régen láttalak.
- Köszi anya, jól és igen már te is hiányzol nekem - én közben úgy tettem mintha nem érteném, hogy mit mond pedig tisztán értettem.
- Holnap gyertek el ebédre.
- Gyertek? Miért beszélsz többes számban anya?
- Hát te meg a barátnőd.
- De...hogy?..és..mikor?...ésésés...kitől?..- Sebi kétségbeeső arcot vágott.
- Jajj, kisfiam, előlem nem tudod eltitkolni, mert csak úgy süt rólad a boldogság. Na de szeretném, hogy holnap el gyertek ebédre és bemutasd azt a lányt.
- Jó anya rendben, elmegyünk - mosolygott a telefonba - Na de most mennem kell, Szia anya!
- Szervusz kisfiam - majd letette a telefont.
- Tudod ki hívót??- kérdezte a drágám
- Na ki??- nem mintha nem tudnám.
- Anyukám, és holnapra hivatalosak vagyunk egy ebédre - közben az ölébe húzott.
- Hmm akkor ezek szerint holnap megismerhetem a családodat - mondtam.
- Ühüm. - Ez a nap gyorsan eltelt. És már azon kaptam magamat, hogy ott állok a szekrény előtt és azon gondolkodok, hogy mit vegyek fel. Azért egy virágos szoknyában még sem állíthatok oda. De viszont alkalmit meg nem akarok felvenni. Már vagy 5 ruhát felpróbáltam, de egyik se volt jó. Végül megtaláltam a megfelelő ruhát és a hozzá illő cipőt (http://agifoz.nlcafe.hu/data/cikk/8/70620/5.jpg). Feltettem egy kis sminket (fekete szemceruza, szempillaspirál) és már indultunk is. Útközben még megálltunk egy virágos boltnál. Így 2 csokor virággal indultunk tovább. Egész úton görcs volt a gyomromban. Ezt Sebi látta rajtam.
- Nyugodj meg, nem fognak megenni- majd biztatótag rám mosolygott.
- Mi lesz ha nem tetszek neki??- néztem rá kétségbeesetten.
- Hidd el tetszeni fogsz nekik, én tudom. És ne idegeskedj!
- Jó…. – majd az út további részét csöndben töltöttük el. Próbáltam kiűzni a fejemből a rossz gondolatokat, és inkább elmerültem a táj szépségében. Csak arra eszméltem fel hogy Sebi szólongat.
- Héé, Dia megérkeztünk – meglengette a kezét a szemem előtt.
- Jajj, bocs csak elméláztam.
- Hát azt látom, na gyere- majd kiszálltunk, kivettük a virág csokrokat és kézen fogva elsétáltunk a bejáratig, majd Sebi megnyomta a csengőt.

2011. január 26., szerda

A báli ruhák

Kata ruhája:




Niky ruhája:





Dóri ruhája:



Adri ruhája:

href="http://lh4.ggpht.com/_ogxm_CA2We0/TQCgpKZPRPI/AAAAAAABArE/e9Qo3NBENAU/10-37.jpg">

15. rész

Amikor beléptünk a terembe tátva marad a szánk. A lépcsőkön vörös szőnyeg futott végig, a mennyezeten 3 hatalmas kristály csillár lógott le, az ablakokon gyönyörű brokát függöny lógott le. Az asztalok fehér selyem terítővel voltak leterítve, a székek is selyemhuzatot kaptak a hátulján egy masnival megkötve. Ez asztalok a terem két oldalán voltak elhelyezve, hogy lehessen táncolni. A zenészek egy kisebb emelvény kaptak helyet. És persze a hatalmas tánc parkettet sem szabad kihagyni. Lassan elindultunk lefelé a lépcsőn, nem kis figyelmet kívánt a belépőnk, ugyan is mindenki a mi 5-ös fogatunkat nézte. (Sebi-Én, Dóri-Tommi, Kimi-Niky, Adri-Jaime, Kata-David). Elég szorosan kapaszkodtam Sebi kezébe, egyrészt azért mert eléggé rosszul esett, néhány embert megvető pillantása, másrészt azért, hogy ne hogy elessek a magas sarkúmba. Még szerencse, hogy nincsenek itt fotósok, mert akkor aztán újra a címlapra kerülhettünk volna mi szerint: „Sebastian és Dia egy pár!” szalagcímen. Mikor a lépcső aljára értünk Chris jött oda elénk.
- Ááá a fiatal gerlepár- mondta Chris csöppet sem halkan.
- Csssssss! Chris még valaki meghallja!- szidtam le egyből.
- Ohh pardon, elfelejtettem, de meg kell hogy jegyezzem hogy gyönyörűek vagytok lányok!- kacsintott ránk. Na most bezzeg bókol. A lányok persze fülig pirultak, de én csak „rosszallóan” megráztam a fejemet. Majd oda mentünk az asztalunkhoz és leültünk. Néhány perc után megkérdeztem Sebit.
- Itt csak F1-es pilóták vannak? Vagy vannak mások is?
- Nem csak F1-esek, vannak itt a Forma-BMW-ből, a Forma 3-ból és a Renault World Series-ból és még sokan mások. De miért kérdezed?
- Hát mert rengeteg ismeretlen arcot látok, és ráadásul olyanokat is akik az én korosztályom beliek - Sebi erre nem szólt semmit, csak belekortyolt az italába. Elég sokáig elcsevegtünk a többiekkel, amikor is megszólalt egy hozzám oly közel álló szám (http://www.youtube.com/watch?v=v22NMAG1k18) , ezt Sebi észre is vette és megfogta a kezemet és parkett felé húzott. Ott elkezdtünk lassúzni. Átkaroltam a nyakát ő pedig a derekamat. Hosszú percekig csak egymás szemébe néztünk. Imádtam azokat a kék szemek, ha mondjuk, egy nap nem láthatnám, szabályosan rosszul lennék, és mérhetetlenül hiányozna, na de nem csak a szeme, hanem maga a lénye. Egyszer csak megszólalt az a szám, amire keringőztem még anno 8.- ba.( http://www.youtube.com/watch?v=ZgKsT-xoukU) Erre már egy kicsit dinamikusan kezdtünk táncolni, és a többiek is csatlakoztak hozzánk. Láthatóan ez a szám elég sok embert megmozgatott, mert hirtelen rengetegen lettünk a táncparketten. Amikor vége lett a számnak elültünk egyet szusszanni. Közben lecsúszott néhány erős ital is a torkunkon. Aminek az lett a következménye, hogy a mi „kis” társaságunk volt a leghangosabb. Páran jelezték a nemtetszésüket, de nem foglalkoztunk vele. Néhány emberből kihozta azt az énjét amire nem is számítottunk hogy van. Tommi egész végig úgy ontotta a poénokat, hogy már az asztal alá sírtuk magunkat a röhögéstől. Amikor már Chris is ránk szólt, egy kicsit visszavettünk magunkból.
- Ugye tudjátok hogy a végén adnak át díjakat - mondta Kimi. Mindenki csodálkozva nézett Kimire.
- És milyen díjakat?- kérdeztem.
- Először átadják a bálkirálynő és bálkirály címet, utána a legszebb ruháért járó címet, meg ilyeneket….,- erre mind2-en egymásra néztünk, és egy dologra gondoltunk, arra hogy megfogjuk nyerni. Telt múlt az idő, és már is a bál vége felé érkeztünk, közben pedig le kellet adni a szavazatokat a győztesekre. Épp egy beszélgetés közepén voltunk, amikor valaki bele szólt a mikrofonba, nem más volt mint Bernie Ecclestone
- Khmm.. Jó estét kívánok! Nos elérkezett az a perc hogy kihirdessem a győzteseket, a kezemben tartom azt a borítékot, ami a győztesek nevét rejti. – majd felbontotta a borítékot- először is a bálkirálynő majd a bálkirály nevét mondom- majd kivette a pappírt, megnézte és elmosolyodott- a bálkirálynő nem más mit a Red Bull tisztelet beli vendége Claudia Németh!! – tapsvihar- és a bálkirály Albert Costa. Először örültem, hogy én lehetek a bálkirálynő, másrészt viszont szomorú voltam hogy nem Sebi lett a bálkirály, de vajon ki az-az Albert Costa??
- Ki az-az Albert Costa?- kérdeztem Sebit.
- Nem tudom, de menj, mert hívnak- majd elindultam a színpad felé, de közben a szemmel kerestem a fiút. A színpad baloldalán mentem fel, míg a másik oldalán a fiú. Mikor szembe találtam magam vele, elégé meglepődtem, ugyan is kb. 18 évesnek kinéző barna hajú és barna szemű fiú mosolygott rám vissza. Amíg Bernie beszédet mondott, észrevettem, hogy amióta feljöttem a színpadra egyfolytában engem néz. Egy kicsit zavart. Amikor Bernie elmondta a beszédét átadta a díjat, és épp lefelé mentünk a színpadról amikor:
- Héé Héé hova mentek még tiétek a záró tánc - mosolygott ránk. - Na gyerünk!!- és felcsendült a zene, megragadta a kezemet, és a táncparkett közepére húzott. Lassan meghajolt, közben még mindig nem törölte le a mosolyát, én is meghajoltam illedelmesen, majd megfogta az egyik kezével a derekamat, a másikkal pedig a kezemet, és elkezdtünk keringőzni. A tánc közben nem vettük le egymásról a tekintetünket. Végül vettem a bátorságot és megkérdeztem tőle hogy::
- Téged még sosem láttalak. Melyik kategóriában versenyzel?
- World Series by Renult. – erre csak egy „Aha” hagyta el a számat - Meg kell, hogy jegyezzem, hogy csodálatosan festesz. – erre egy kicsit elpirultam, valahogy nem erre számítottam.
- Köszönöm a bókot- majd megpörgetett 3x, utána hirtelen magához húzott szinte éreztem a leheletét és tipikusan mit a filmekben oldalra döntött, és csak centi méterek választottak el egymástól, már szinte mindenki azt figyelte, hogy mikor történik meg a csók. Ekkor oldatra fordítottam a fejemet jelezvén, hogy nem akarom, és épp láttam, ahogy Sebi viharosan távozik. Kettesével lépkedett felfelé lépcsőn. Jajj ne!!!
- Most mennem kell- majd faképnél hagytam, és Sebi után siettem. Csak hogy eléggé nehéz volt utána rohanni, magas sarkúba és ekkora ruhában. Már majdnem kiment a kapun, de még épp időben elkaptam a kezét és visszahúztam.
- Héé hova mész?- kérdeztem lihegve.
- El. Nem akarom végig nézni, ahogy a szemem láttára csókolózol valaki mással. Figyi ha megakarsz csalni akkor legalább ne az orrom előtt tedd. – mondta ingerülten.
- SEBI! Te féltékeny vagy a semmire. Azt hiszed hogy megcsókolnám …..azt- mutattam befelé- Ez csak egy ártatlan tánc volt, és jó lehet hogy eléggé félreérthető volt a helyzet, és a srác is valamit félreértett, de NEM CSÓKOLT MEG, mert nem engedtem neki. És inkább nekem kéne féltékenynek lenni, mert nap, mint nap 1000 lány vesz körül, én nem neked. Itt kijelentem, hogy SOHA senkivel semmilyen körülmények között nem csalnálak meg, én téged választottalak és Szeretlek - már a sírós hangon mondtam.
- Sajnálom hülye voltam, és igazad van, Szeretlek- majd magához húzott és megcsókolt. Percekig csak csókoltuk egymást. Hát igen túlestünk ez első vitánkon is, de remélem nem lesz több ilyen féltékenykedés, mert ha állandóan féltékenykedünk egymásra az a kapcsolat végét is jelentheti. Csak igazából most jöttem rá hogy mennyire fontos nekem, nem is tudom, hogy mit csinálnék, ha elveszteném. És igen kimondom menthetetlenül beleszerettem.

14. rész

Reggel ez volt az első dolgom hogy válaszoljak levélbe, megírtam Donatellának hogy én benne vagyok a dologban. Kb. 10 perc sem telt el és már kaptam is választ rá, hogy még ma menjek el hozzá Milánóba. Szerencsére nincs nagyon messze. Amikor Sebinek elmondtam, ő már indulni is akart, de én mondtam neki hogy inkább pihenjen és ne kocsikázzon, majd elvitetem magam egy sofőrrel. Végül nagy nehezen belegyezett. És már úton is voltam. Ahogy beértünk Milánóba, tátva marad a szám, és végig a kocsiból kifelé bámultam. Elhaladtunk a híres Dóm tér előtt is. Ahogy odaértem egy hatalmas ház…de hogy ház… inkább kastély előtt parkolt le a kocsi. Kiszálltam és az oda érkező emberek elvezettek Donatellához. Majd leültünk megbeszélni a dolgokat. Rengeteg mindenről beszéltünk, a terveimről, a céljaimról, és azt is megemlítette, hogy ha bejön a biznisz, akkor én lehetek a legfiatalabb divattervező. Donatelle szeretet volna már a hétvégén tartani egy divatbemutatót, de mondtam neki hogy az nem jó, mert akkor F1 van. A hétfőt javasoltam neki, amibe belegyezett. A visszafele úton sok mindenen elgondolkodtam, hogy Sebi nélkül nem sikerülhetett volna, és innen már egyenes út vezet a siker felé. Nem tudom elégszer megköszönni neki azt a sok mindent amit tett értem, de félek hogy a sok jó mellé valami rossz is történni fog. Az elmúlt hónapokban szinte csak jó dolgok történtek velem, és ez meglepően furcsa, lehet hogy Fortuna ezzel a két hónappal akarja velem felejtetni azt a sok rosszat ami történt velem, és ha letelik a 2 hónap akkor megint csak rossz dolgok fognak történni velem? Vagy most már végig kegyes lesz hozzám a sors? A gondolat menetemet egy hang szakította félbe.
- Kisasszony. Megérkeztünk - mondta John a sofőr.
- Köszönöm – majd kiszálltam és felbandukoltam az emeletre, amikor beértem nem várt meglepetés fogadott. A lányok ültek ott a kanapén.
- Ti, itt?? De nem úgy volt hogy este érkeztek?
- Esetleg valami szia, vagy helló- oda jött hozzám Niky és megölelt.
- Jajj, bocs, csak meglepődtem. De miért jöttetek előbb?
- Kata már nem bírta ki hogy ne találkozzon Daviddal, és fordítva is igaz- mondta Dóri
- Jéé tényleg csak most veszem észre hogy Kata nincs itt. Úgy látszik köztük nagy a L’amour.- mondtam vigyorogva.
- Az biztos- mondta Adri. Amúgy hol voltál?
- Nem fogjátok elhinni de Donatelle Versace- nél - a lányok döbbenten nézek rám.
- Micsoda? Azt hogy?- kérdezte Niky néhány oktávval feljebb. Mindent elmeséltem a lányoknak, ők csak álmodozva hallgatták.
- Húú Dia, neked mekkora mákod van - mondta Niky. –ezen csak bájosan elmosolyodtam.
- Amúgy nektek van már ruhátok a bálra?- váltottam témát
- Igen van tegnap előtt együtt elmentünk bevásárolni- mondta Dóri.
- És megmutatjátok?- lelkesültem fel
- Majd szerdán meglátod- mondta Adri. Erre bevágtam a ducit, és keresztbe font kezekkel mérgesen néztem rájuk.
- Jajj ne legyél már ilyen, majd meglátod. – mondta Niky.
- De kíváncsi vagyok!!!
- Aki kíváncsi az hamar megöregszik – jött egy ismerős hang a hátam mögül. Sebi volt az. Egy hosszú és szenvedélyes csókkal üdvözölt.
- Khmm..knmm....- a lányok hangos „krákogásba” kezdtek.
- Menjetek szobára!!- mondta Dóri.
- Hmm jó ötlet- vigyorgott kacéran Sebi.
- Nana! Annak még nincs itt az ideje- mondtam majd elengedtük egymást. A nap további részét a lányoknál töltöttem. Sok mindenről meséltek pl. azt hogy Adri és Jaime az összeköltözést tervezgetik.
- Húúú lányok már későre jár- ránéztem az órámra, ami éjjel 1 órát mutatott-, ideje visszamennem Sebihez, már biztos hiányol.
- Rendben menj csak, de akkor ugye 3-re megyünk a fodrászhoz?- kérdezte Adri.
- Persze. Na sziasztok, aludjatok jól - majd kiléptem az ajtón és a szobánk felé vettem az irányt. Ahogy beléptem egy vicces kép fogadott. Sebi a fotelben ült, tátott szájjal és közben egy plüss állatott szorongatott. Olyan aranyos volt, fel kellet kuncognom. De nem hagyhatom itt. Lassan elkezdtem simogatni az arcát.
- Hercegem, kelj fel!- suttogtam a fülébe.
- Hüüm?
- Gyere az ágyba ott kényelmesebb - majd megpróbáltam felrángatni, ami sikerült is, átkaroltam a derekát és úgy mentünk be a hálóba, bár elég nehézkesen és lassan tettük meg a hálóba vezető utat, mire az ágyhoz odaértünk, Sebi egyből bezuhant az ágyba, én pedig még gyors elmentem zuhanyozni és bevackoltam magam Sebi ölelésébe. Reggel arra ébredtem, hogy valaki a hajamat piszkálja. Kinyitottam a szememet és egy gyönyörű kék szempárral találtam magam szembe, de inkább behunytam a szememet, mert még álmosnak érzetem magamat.
- Kiscsillag, nem szeretnél felébredni?- kérdezte vigyorogva Sebi- hogy bír már reggel korán mosolyogni?
- Álmos vagyok. Hagyj aludni, - majd a fejem húztam a takarót.
- De már 2 óra van. El fogsz késni a fodrásztól.
- Nem érdekel- dörmögtem a paplan alatt.
- Hogy bírsz ennyit aludni?- kérdezte a drágám, közben a fejemről leszedte a takarót, és arra „kényszerített” hogy ránézzek.
- Úgy ahogyan te nem. De már mind1, mert már nem vagyok álmos- ültem fel az ágyba morcosan.
- Ne legyél morcos- és odahúzott a mellkasára, és elkezdte a karom simogatását, amitől kirázott a hideg. Ezt észre is vette és a másik kezével pedig a hátamat simogatta, és egyre lejjebb tévedt a keze, végül már a fenekemen nyugodott a keze.
- Na jobb lesz, ha már lekezdek öltözni, mert a végén elfajulnak a dolgok – kikászálódtam Sebi öleléséből, és elkezdtem felöltözni, épp elkészültem már is kopogtattak a lányok. Ahogy megérkeztünk a fodrászhoz, egyből beültünk a székbe és már hozzá is láttak a hajunknak. Közben pedig egy jó szám szólt (http://www.youtube.com/watch?v=T7y1MdlXclM&ob=av2el) Mindannyian a félig feltűzött göndör haj mellet tettük le a voksunkat. (http://forum.sanomabp.hu/forumkep/24/237843/430/12872023/1.jpg) amint végeztünk a fodrásznál, tovább mentünk a manikűröshöz. Ott is kb. 1 órát töltöttünk el, így mire végeztünk mindennel már 6 óra volt. Visszamentünk a hotelbe és én a lányoknál készültem. Megcsináltuk a sminkünket, és felvettük a ruhánkat. Mikor végeztünk mindenki megkereste a kísérőjét. Amikor beléptem, Sebi a kanapén ült és a spongya bobot bámulta. Míj meglepő. Esküszöm, mint egy kisgyerek, pedig 23 éves, én nem nézek spongya bobot 16 éves létemre. Majd megráztam a fejemet.
- Khmm.. - erre felfigyelt és szó szerint tátva maradt a szájjá.
- Wáóóó...gyönyörű vagy - majd odalépet hozzám és egy lágy csókot lehelt az ajkamra.
- De te sem panaszkodhatsz - szmoking volt rajta, ami nagyon jól állt neki, és egy nyakkendő, ami még megkötésre várt.
- Megkössem?- kérdetem tőle.
- Légyszi, már többször próbáltam, de mindig olyan béna lett. Gyorsan megkötöttem neki. Nekem ez jól ment mert én is szoktam nyakkendőt hordani.
- Hmm.. egész jó lett - majd megnézte magát a tükörben.
- Csak egész jó??- kérdeztem csípőre tett kézzel.
- De hogy is, tökéletes lett - majd odavont magához és megpuszilta homlokomat - Gyere induljunk,- majd kézen fogva elindultunk a recepció elé, mert ugyan is itt találkozunk a többiekkel. Amikor már mind megvoltunk, elindultunk kifelé, de ezért elengedtük egymást, mert még a sajtó nem tudja hogy együtt vagyunk. Egy hatalmas limuzint pillantottam meg. Hát szó mi szó tátva marad a szám.
- Ezzel megyünk? –kérdeztem ámuldozva, - és rámutattam a hófehér limuzinra.
- Naná, miért nem jó?
- Dehogy nem. Ez wáóó...
Sebi csak vigyorgott rám és beültünk a limuzinba. Még soha sem ültem limuzinba, és ahogy beültem, elképesztő látvány fogadott. Az egész kocsi szebbnél szebb színekben pompázott ez a hangulatvilágításnak volt köszönhető, egy kisebb bár kapott helyet, ami dugig volt italokkal és a hifi sem kerülhette el a figyelmemet. Ahogy beültünk egyből mindenki egy pezsgős poharat vett a kezébe és Kimi mindenkinek töltött a pezsgőből, majd egy rövid tósztot mondott:
- Igyunk ránk! – mondta Kimi- Hát tényleg rövid volt, de hát ez Kimi,!- gondoltam magamban.
- Akkor ránk!- mondtuk kórusba, és mindenki belekortyolt az italába.
- Na akkor jöjjön egy kis erősebb- és már nyúlt is egy üveg Finlandiához.
- Húú Kimi, azt inkább nem kéne, nem szeretnénk részegen odamenni.
- Én kérek belőle- mondta Niky- és már nyúlt is egy pohár vodkához, majd egybe lehúzta.
- Te aztán bevállalós kis csaj vagy - mondta mosolyogva a Jégember. – erre csak megrántotta a vállát. Az út további részét jó hangulatban töltöttük el. Majd megérkeztünk. Kiszálltunk a kocsiból és befelé vettük az irányt.

2011. január 22., szombat

13. rész

Reggel én keltem fel előbb, gondoltam készítek neki reggelit. Míg a reggelit készítettem addig azon kezdtem el gondolkozni, hogy Sebi nem is tudja hogy hány éves vagyok, mert azon az ominózus vacsorán nem mondtam meg neki és azóta nem is kérdezte, mondjuk jobb is mert ha megtudná hogy 16 vagyok egy csöppet kiakadna és szerintem elküldene. Halk lépéseket hallottam a hátam mögül mielőtt még meglephetett volna hátrafordultam és egy csókkal köszöntöttem Sebit.
- Jó reggelt szöszim – vigyorogtam, mint a vadalma.
- Neked is kiscsillag – ő is viszonozta a mosolyt. – Mi jót csinálsz?
- Reggelit, ülj le és mindjárt kész. - majd helyet foglalt én is odaültem mellé és elfogyasztottuk a reggelinket. Utána a kanapéra telepedtünk, én beleültem Sebi ölébe és úgy beszélgettünk.
- Mit csináljunk ma?- kérdezem Sebit
- Hááátt nekem lenne egy ötletem. Mi lenne ha elmennénk gokartozni?
- Te gokartozni szeretnél? Ez komoly?
- Persze, miért nem nézed ki belőlem?
- Hát őszintén szólva egyáltalán nem.
- Höhö.. sok mindent nem tudsz te még rólam. Ránézésre olyan vagyok, mint minden lány, szeretek vásárolni szerem a cipőket, a ruhákat, az égszereket, meg minden ilyen csajos dolgokat, de viszont nem félek bepiszkítani a kezemet. Akár hiszed, akár nem szeretem a száguldást. – Sebi tátott szájal figyelte a kis monológomat.
- Hűűűh...ezt nem gondoltam volna rólad - ezen én csak bájoson mosolyogtam - Akkor gyerünk!! Tudok egy közeli gokart pályát.
- Oké- majd mindketten elkészültünk és már indultunk is. Ahogy odaértünk egyből bementünk és kértünk magunknak megfelelő felszerelés mikor kész voltunk mindketten beszálltunk egy-egy gokartba és én egyből a gázra léptem, Sebit magam mögött hagyva. Ezt ő nem nézte jó szemmel és egyből utánam eredt. Egymást előzgettük hol én voltam elől hol ő. A végére már teljesen felpörögtem. Most már tudom hogy mit érezhetnek ők pilóták. És hogy ez mennyire jó érzés. Már kezdett sötétedni így hazafelé vettük az utat. Amikor beléptünk az ajtón épp a telefont akartam kivenni a táskából mikor kiesett a személyim pont Sebi elé. Óóó basszus! Sebi lehajolt érted de előtte jó alaposan szemügyre vette. Kikerekedett szemekkel nézte.
- Te csak 16 éves vagy??- kérdezte hitetlenkedve. Óóóóó baszusss!!!
- Én..én...- majd elindultam az ajtó fele, és már a kezem a kilincsen volt.
- Hova mész?
- El.
- El? de miért?
- Mert gondolom, most elküldesz, mert ugyan kinek kell egy 16 éves kis liba? – ekkor hitelen megragadott és szenvedélyesen megcsókolt. Valahogy nem tudtam hogy miért tette? Mikor elváltak ajkaink csak meglepődve néztem rá.
- Azt hiszed hogy engem izgat a korod? Kit érdekel hogy hány éves vagy?
- De… a sajtó- az mutató úját rárakta a számra.
- Sz*rd le jó magasról a sajtót!- mosolygott rám. Ezen már elmosolyodtam.
- Ez olyan Kimis volt. Akkor tényleg nem zavar hogy csak 16 vagyok, és van köztünk 7 év?
- Dehogy zavar. – majd magához húzott és szorosan megöleltük egymást. Most ez nagyon jól esett - Gyere menjünk aludni- a kezét nyújtotta felém amit én el fogadtam. A további napok jó hangulatban teletek. Rengeteget szórakoztunk, sétáltunk a városba, eljártunk bulizni. Jót is tett nekünk, mert felszabadultan és kipihenten érkeztünk meg Monzába. Hétfőn érkeztünk meg, mert ugyan is szerdán lesz az a bál, amit Chris emlegetett. A lányok kedden érkeznek így egyedül vágtam neki, hogy ruhát szerezzek magamnak a bálra. Sokkal nehezebb dolgom volt, mert nincs ki megmondja hogy jól ál-e vagy nem. Elég sokáig keresgéltem a megfelelő ruhát. Ajj istenem ez is Bernie egyik hülye ötlete, hogy bált kell rendezni. Amíg magamban pufogtam a kezembe akadt egy gyönyörű ruha. Azonnal felpróbáltam. Egész elfogathatónak néztem ki benne. Amíg magamat nézegettem a tükörben ez egyik eladó megszólalt.
- Mintha rád öntötték volna- ezen csak elmosolyodtam.
- Megveszem. – majd a pénztárhoz mentem és boldogan hagytam el a boltot. Egy emelettel feljebb mentem ahol a cipők voltak és nagy lékesedéssel válogattam a cipők közt. Végül megtaláltam a megfelelőt. Fizettem és már mentem is vissza a hotelbe. Bár azért elég sok elidőztem így mire visszaértem már 7 óra volt. A táskáktól alig tudtam bemenni, de amikor bementem tátva marad a szám. A földön a rózsaszirmok egy szívet formáztak és Sebi és az én nevem volt kirakva. A csomagokat leraktam a kanapéra és az erkély felé mentem ahol az út virágszirmokkal és gyertyákkal volt kirakva. Ahogy kiértem az erkélyre megpillantottam Sebit aki nagyon fessen nézett ki, és a mellette levő asztalt és két széket. Azt asztalon jobbnál jobb ételek voltak kirakva, és körülöttünk legalább 100 gyertya volt.
- Ezt nem hiszem el, ez….erre nem találok szavakat.. –mosolyogtam mit a vadalma - Még senki soha nem csinált ilyet nekem. - majd megöleltem szorosan – Köszönöm.
- Nincs mit köszönnöd, ez jár neked - majd forrón megcsókolt. - A vacsora tálalva- majd az asztal felé mutatott.
- Ohh...hmm mennyei illatok, és gondolom az íze is finom - majd elkezdtünk falatozni. Közben lecsúszott néhány pohárpezsgő is.
- Amúgy bort akartam mellé, mert az illik inkább hozzá, csak féltem, hogy azt nem szereted, így a pezsgő mellet döntöttem.
- Tökéletes a pezsgő is, és amúgy tényleg nem szeretem a bort, vagy is még nem is kóstoltam. Max. csak a legédesebb bort iszom meg - rántottam meg a vállamat. Majd lassan elfogyasztottuk a fenséges vacsorát, és bent letelepedtünk a kanapéra.
- Ohh.. majdnem elfelejtettem, ez a tiéd- és egy borítékot nyújtott át.
- Ez mi??- kérdeztem.
- Csak bontsd ki! - vigyorgott mint a tejbe tök. Meg se néztem, hogy ki volt a feladó egyből széttéptem és kivettem belőle egy pappírt, és olvasni kezdtem magamban.
„ Kedves Claudia!
Örömmel értesítelek hogy nagy tetszenek a terveid és szeretném ha együtt dolgozhatnánk, én segítek neked elindítani a divattervezői karrieredet. És minél előbb szeretnék egy divatbemutatót is rendezni neked a te kollekcióddal, ha lehetne még a hétvégén. Ha elfogadod az ajánlatomat akkor kérlek minél előbb jelezd. Donatelle Versace.

Kb. az első sortól már tátott szájjal olvastam., és amikor befejeztem ránéztem Sebire, aki csak vigyorgott.
- Ez..ezzz...hogy..és..és.... Ezt nem értem...ez valami átverés vagy mi?- néztem rá hitetlenkedve.
- Minden szó igaz- épp nyitottam volna a számat de leintett- és mielőtt még megkérdeznéd hogy- hogy kerültek hozzám a terveid, amikor nálam voltál akkor kiesett a szekrényből a mappád és akkor láttam meg a terveidet, bár én sokat nem értek a női ruhákhoz, de azért azt észre vettem hogy ezek a ruhákra tuti vevők lennének a nagy divatházak, és hát mivel említetted hogy divattervező szeretnél lenni, felhívtam Donatelle Versace-t és elküldtem a rajzaid másolatát és mondta hogy majd értesít levélben és hát úgy látszik tetszik neki- mutatott a kezemben lévő levélre.
- Ohh...Sebi- sírva öleltem meg. És szinte patakokba folytak a könnyeim a boldogságtól.
- Héé..miért sírsz?- kérdezte a könnyeimet törölgetve.
- A boldogságtól. Ezt nem fogom tudni elégszer meghálálni. Köszönöm Sebi. Szeretlek!- mondtam elcsukló hangon és megöleltem.
- Én is Szeretlek! - majd megcsókolt. Most először mondtuk ki egymásnak a „Szeretlek” szót. Ami egy rész nagyon megindító volt másrészt meg nagyon boldog voltam. Akkor abban pillanatban szinte szárnyalni tudtam volna a boldogságtól. Ez egyszerűen egy álom. Csak attól félek hogy felébredek belőle.


ruha: https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiY6yyHF2exf5duBbaM1-aWfgLsUfg0bbBREqqrtQD2nM48He_BZSVfeEbZZ-uy9BcbtySnVZfqTn1_iRkadji_eMqhnqZRS7KPHKyXyrakdng07lUZwYcpCk2UsC3T0sEE5WiXUXaREALx/s1600/FREJUSDentelle-Soie-TulleNoir-Ivoir.jpg
cipő: http://www.anychristianlouboutin.com/images/Christian%20Louboutin%20Ambro%20Lace%20Peep-Toe%20Pump.bmp

2011. január 18., kedd

12. rész

Hétfő reggel indultunk. Előtte a lányoktól még elköszöntem. Niky Sebi orrára kötötte, ha nem vigyáz rám akkor úgy fenékbe fogja rúgni hogy két hétig nem tud leülni. Ezen muszáj volt röhögnöm. Bepakoltuk a csomagjainkat a taxiba és már indultunk is a reptérre, majd felszálltunk a gépre. Én zenét hallattam, míg Sebi elővette a lap top-ját és azon ügyködött valamit. Már nagyon izgatott voltam, hogy végre eljuthatok Svájcba. Amikor landolt a gép egy kicsit még izgultam is hogy milyen lesz. Ahogy kiléptem egyből megcsapott a friss hegyi illat. Mélyeket szippantottam a levegőből, ami teljesen megnyugtatott. Addig Sebi fogott egy taxit és elszáguldottunk „haza”. Egész úton az ablakon bámultam ki, és csak ámuldoztam hogy milyen szép hely. Sebi persze vigyorogva figyelt engem. Az zökkentett ki amikor az autó megállt. Egy hatalmas ház előtt parkolt le. Megköszöntük, kiszedtük a csomagokat és elindultam Sebi után, közbe párszor megálltam és csodáltam a házat, és a körül vevő kertet.
- Na nem jössz?- nyújtotta felém a kezét.
- De megyek- majd Sebi elfordította a kulcsot és kitárta előttem az ajtót.
- Négy üdvözölve szerény hajlékomban. - Az állam kb. a pincében kötőt ki amikor beléptem, gyönyörű mahagóni parketta volt lerakva a bútorok többsége méreg drága lehetett, és ahogy beljebb értem megpillantottam a konyhát is ami legmodernebb kütyükkel volt ellátva. A nappaliban kapott helyet egy hatalmas LCD Tv úgy sacc per kb. 120 centis lehetett. Gyönyörű fehér bőrülő garnitúra terpeszkedett a nappali közepén előtte egy kis üvegasztal. És a kilátásról nem is beszélve. Óriási üvegablakok nyújtottak nagyszerű panorámát.
- Na hogy tetszik?- kíváncsiskodott Sebi.
- Ez eszméletlen!!!- vigyorogtam még mindig hitetlenkedve, nem hittem el hogy ez tényleg megtörténhet velem, itt vagyok Svájcban, Sebastian Vettel házában. Le kellet, hogy üljek ez egy kicsit sok volt már nekem.
- Valami baj van?- kérdezte Sebi.
- Persze minden rendben van. – mosolyogtam rá.
- És még a fenti szobákat nem is láttad.
- Nem baj ha egy kicsit felfedezem a házad?
- Nem menj csak, addig csinálok teát - Majd elindultam a lépcsőn, 4 szoba volt az emeleten abból az egyik a fürdő. Ahogy beléptem a fürdőbe egyből a hatalma hidromasszázs kádat pillantottam, meg ami a fürdő közepén állt, a csempék és a padló egymással harmonizáltak. Tovább mentem, majd benyitottam egy iroda szerűségbe, ahol a szoba közepén egy hatalmas asztal volt mögötte egy bőrszékkel, és rengeteg irat a polcokon. Majd benyitottam a 3. szobában ahol először egy baldachinos ágyat pillantottam meg, a padlóra egy gyönyörű perzsaszőnyeg volt fektetve. Gondoltam ez vendégszoba lehet, mert nem voltak kirakva olyan tárgyak, ami Sebi számára fontos lenne, így tovább mentem. Végül az utolsó szobához érkeztem, benyitottam és azt kell, hogy mondjam ez volt a legszebb szoba. Gyönyörű csillár lógott a mennyezetről, a függönyök a legfinomabb selyemből voltak varrva, a falak bézs színt kaptak, ahogy a bútorok is egy kis barnával megbolondítva, az ágy ránézésre nagyon kényelmesnek tűnt. Nem hagyhatom figyelmen kívül a fényképeket, amiken gondolom Sebi családja mosolygott vissza, és a hatalmas kisautó gyűjteményét sem, a könyvek mellet megbúvó spongya bob-os képregényeket sem. Majd ahogy körbenéztem megláttam egy ajtót és kinyitottam egy hatalmas gardrób volt néhány cuccal, hmm…. ide még férne be cucc gondoltam magamban. Ahogy magamba mélyedve nézelődtem a gardróbba hirtelen megszólalt Sebi.
- Látom megtaláltad számodra a legfontosabb helyet- mondta az ajtóban támaszkodva összefont karokkal.
- Jaaa…. Igen, szép kis gardrób, de azét még néhány cucc befér.
- A cuccaim ¾- e a bőröndben van, szóval megyek és berakom őket a mosóba, neked nem kell mosni valamit?
- Te ilyen házias vagy??
- Hát muszáj. –vigyorgott rám. – Ha úgy van akkor főzők, mosok takarítok.
- Ohh te kész főnyeremény vagy!! –állapítottam meg.
- Úgy bizony!!..- erre kihúzta magát.
- Héé Sebi vigyázz mert nem férek el az egód mellet!!!- mondtam közben lökdöstem odébb.
- Igen??- majd hirtelen felkapott és a vállára rakott, közben én összevissza kapálóztam.
- Héééé tegyél leeeee!!!!- ütöttem ahol értem, de nem használt, már kint voltunk a hátsókertbe és a medence felé tartottunk.
- Sebi ne, nehogy!!! Sebiiii tegyél leee- már hisztiztem. Ekkor a medence előtt megállt.
- Sebastian tegyél le most azonnal!!!!
- Ahogy parancsolod. – majd szép lassan letett.
- Köszönöm. –és már indultam is volna vissza.
- Azt hiszed hogy ennyivel megúszod?- vigyorgott sunyi mosollyal.
- Mii van?
- Csak látni akartam hogy milyen fejet vágsz – és már repültem is a medencébe, még annyit se tudtam mondani hogy bú vagy bá, egyből bevágott a medencébe. Nem akarom tudni hogy-hogy nézhettem ki, a sminkem lefolyt a nyári ruhám szinte teljesen hozzám tapadt, a hajam csurom víz volt.
- Sebastian Vettel!!! He ebből a medencéből kiszállok azt nagyon megfogod keserülni!!- fenyegettem meg.
- Na gyere én nem félek!!- és már futásnak ered.
- Akkor miért futsz el.?? - kiabáltam utána és már én is futottam utána. Sebi persze bezárkózott a hálószobába. Ahogy beértem a házba támad egy jó ötletem. Csak legyen itthon csoki szirup, kinyitottam a szekrényt és találtam is. Győzelem! Majd az egyik párnából kiszedtem egy csomó tollat és a csoki sziruppal meg egy halom tollal elbújtam a lépcső alá. Hallottam hogy Sebi jön le a lépcsőn, gyorsan letekertem a csoki szirup tetejét, és egyenes az fejére öntöttem utána meg rá a tollat, csak azzal nem számoltam hogy a pallóra csöpögött csokin elcsúszunk mind a ketten a földön kötünk ki, ráadásul én jártam rosszabbul mert én kerültem alulra. Ezt nem hagytam annyiban engem nem győz le, majd hirtelen átfordítottam magunkat és ráültem Sebi csípőjére és lefogtam a kezeit is. Közben meg röhögtünk. De valahogy Sebi nem is ellenkezett inkább hagyta hogy csináljam, és csak nézett.
- Kérj bocsánatot, mert beledobtál a medencébe!!! –erre ő csak felült és megcsókolt. Percekig csak egymást ölelve csókolóztunk. Majd levegőhiány miatt elváltak ajkaink és csak néztük egymást.
- Te figyi szerintem menjünk el zuhanyozni, mert már mindenhol ragadok – mondtam.
- Okéé én benne vagyok- húzta perverz mosolyra a száját.
- Jajj nem együtt ha nem külön-külön. – majd bele bokszoltam a vállába
- Oh pedig már azt hittem- horgasztotta le a fejét.
- Aj te. –majd elindultam a fürdő felé és bevetettem magam a hatalmas kádba. Kb. egy órán keresztül áztattam magam benne, de valahogy lusta voltam kimászni belőle. Végül rávettem magamat és egy törölközőt csavarva visszaindultam a hálószobába. Épp a cuccaim között turkáltam mikor két erős kar fonódott a derekamra és a nyakamat csókolgatta.
- Sebi ne csináld, tudod hogy ez a gyenge pontom - mondtam neki már becsukott szemekkel.
- Tudom- és folytatta tovább majd egyszer csak belém harapott. Erre én egyet ugrottam.
- Áhh...hát mi vagy te vámpír?? –szembe fordultam vele
- Ugye tudod hogy simán letéphetném rólad ezt a törölközőt- döntötte a homlokát a homlokomnak.
- Igen tudom, de nem tennéd meg.
- Biztos? –vigyorgott sunyin
- Igen mert én megkérlek re hogy ne tedd - erre csak megcsókolt és otthagyott. Így nyugodtan feltudtam öltözni, majd megszárítottam a hajamat és egy copfba felkötöttem, miután végeztem lementem, Sebi a Tv-t bámulta és nem kis meglepetésemre rajzfilmet nézett.
- Nah mi van nagyfiú, vagy mondjam inkább hogy kisfiú.
- Héé nem ér a nagyobbat bántani- nézett rám fenyegetőleg. Majd ledobtam magam mellé és együtt néztük a rajzfilmet. Amikor vége lett támad, egy jó öltetem.
- Mond csak nem vagy éhes?
- Hát őszintén szólva de.
- Akkor gyere csinálok neked valamit.
- És mit?- követett a konyhába.
- Egy magyar különlegességet.
- Jújj már alig várom - majd egy csókot lehelt a számra. És én nekiláttam a paprikás krumpli elkészítéséhez. Sebi pedig kint nyírta a füvet. Amikor végeztem szóltam neki hogy jöjjön be.
- Hmm…micsoda fenséges illatok- majd leült és elé raktam egy tál paprikás krumplit, majd egyből enni kezdte, majd megállt felnézet rám- Júúj talán valamit elrontottam, vagy nem ízlik neki? gondoltam magamban.
- Ez....k*rva finom!!- majd tovább evett.
- Húúúhh már azt hittem, hogy rossz lett. - majd boldogan nyugtáztam, hogy ízlik neki, és én is elkezdtem enni. Amikor befejeztük beraktuk a mosogatóba a tányérokat és leültünk Tv-t nézni. Kis idő után elbóbiskoltam és azt vettem észre, hogy Sebi karjaiba vagyok majd lerak az ágyra.
- Aludj csak- majd ő is bebújt mellém az ágyba és még egy jó éjt-puszit nyom a homlokomra. Egymást ölelve aludtunk el.

2011. január 17., hétfő

11. rész

Reggel boldogan és felszabadultan ébredtem. Felültem az ágyba és csak mosolyogtam, amit Kata észre is vett.
- Hát te min mosolyogsz?? –kérdezte fogmosás közben.
- Hmmm… mit kérdeztél?
- Hahóóó...föld hívja Diát!! Mi történt veled.??
- Semmi- közben felkeltem az ágyból és a fürdőszobába mentem fogat mosni.
- Pedig valami történt veled. Kivirultál - erre elpirultam, de inkább nem mondtam semmit. Amikor végeztem a hajam kifésülésével és a fogmosással elbaktattam a szekrényemig és kivettem egy ruhát (http://www.cosmopolitan.hu/dl/files/pictures2/original/161/64/16177.jpg) és egy kék sarut (http://www.cosmopolitan.hu/dl/files/pictures2/original/114/13/11429.jpg) Amikor végeztünk lementünk reggelizni a lányokkal. Leültünk egy asztalhoz és hozzá láttunk a reggelinkhez. Amikor végeztünk a lányok még felszaladtak a táskájukért én addig megvártam őket. Egyszer csak Sebi tűnt fel, és megöleltük egymást, majd eltávolodott tőlem és megakart csókolni.
- Sebi ne!!! Legalább ne itt!
- Bocsánat csak elfelejtettem - szabadkozott
- Semmi baj, csak azért nyilvános nem kéne ilyet csinálnunk. Meg amúgy se tudom, hogy most mi van köztünk- néztem rá.
- Hát én szeretném, ha több lenne köztünk, mint barátság, de persze ha te is akarod….
- Igen én is szeretném, csak….- sütöttem le a szememet.
- Csak..???
- Egyáltalán működni fog? És félek hogy a sajtó ki fog kezdeni minket, én pedig nem szeretnék egy olyan kapcsolatot hogy titkolózni kell, én egyáltalán nem is tudnék, mert minden rá van írva az arcomra, ha szomorú, ha boldog vagyok.
- Figyelj!- megfogta a kezemet- Ha két ember szereti egymást, az mindennél fontosabb, az csoda és a legtermészetesebb dolog ezen a világon. Nem engedem, hogy az utunkba álljon akárki is. A sajtóval meg nem kell foglalkozni egy két hétig ezen fognak csámcsogni utána már nem érdekli őket. Szóval nincs mitől félned. Én itt vagyok veled!
- Igazad van!- majd megöleltem -, de azért ha lehet, akkor ne mutatkozunk nyilvánosan és többieknek se mondjunk még el, szerintem majd maguktól rájönnek
- Rendben. - Ameddig még nem értek le a többiek addig elbeszélgettünk. Ahogy leértek egyből mentünk már a pályára, mert kicsit késésbe voltunk, ahogy odaértünk jól meg is szidott minket Chris, hogy többet ilyen ne forduljon elő. Sebinek sok ideje nem marad. Épp a szobájában öltözött amikor bementem hozzá.
- Szia, csak sok szerencsét kívánni jöttem.
- Köszi, és szerencse csókot nem kapok? –nézett rám boci szemekkel.
- Jajj ne csináld ezt, mert ezeknek a szemeknek nem tudok ellenállni- ezen csak vigyorgott.
- Na gyere ide- és szenvedélyesen megcsókoltuk egymást. Nagy nehezen elengedtük egymást és előbb Sebi ment ki hogy ne legyen feltűnő utána meg én, de ekkor Chris megragadta a kezemet, és bevonszolt az irodájába.
- Mit szeretnél Chris?
- Csak egy kérdés: együtt vagytok Sebastiannal??- a kérdést hallatán teljesen lefagytam, ezt észre is vette.
- Nyugi nem akarok semmi rosszat, tudni akarom, mert ha igen akkor egy dolgot ne csináljatok futam előtt, légy szíves ne izgasd fel a pilótámat, mert az nem tesz jót neki- nézett rám, megszólalni se tudtam, mert elkapott a röhögő görcs.
- Most mit nevetsz?- kérdezte ő is mosolyogva. Épp megszólalni akartam, de ekkor Adrian benyitott:
- Gyere Chris, kezdődik, Óóó bocsánat nem tudtam hogy….
- Semmi baj Adrian- tartotta fel a kezét, majd elindult kifelé. Az ajtóból még visszaszólt
- Még visszatérünk erre a témára - majd kiment az ajtón- én csak a fejemet fogtam és röhögtem tovább. Mosolyogva mentem ki ajtón és mielőtt még elkezdődött volna oda álltam Chris mellé, és egy papírt vettem a kezembe és írni kezdem.
„ Igen Chris együtt vagyunk, és ha lehet kérlek akkor ne hangoztasd, nem szeretném ha többen is megtudnák, míg be nem jelentjük, és nyugodj meg nem fogom közvetlen futam előtt felizgatni Sebastian, egyébként ott még nem tartunk. =D”- majd oda adtam Chris kezébe, aki gyorsan válaszolt rá.
„ Valahogy éreztem, hogy együtt vagytok, mind ketten kinyíltatok és ragyogtok, csak biztos akartam lenni benne, ezét kérdeztem meg. És köszönöm”- visszaadta alapot és olvasni kezdtem csak azt nem kalkuláltam bele, hogy a mellettem lévő Adrian is olvassa, amikor észrevettem, csúnyán néztem rá.
- Hééé...nem illik más dolgába beleütni az orrodat!- erre csak megadóan feltartotta mindkét kezét és visszafordult a monitorok felé. A verseny további részét a szerelők háta mögötti pulton töltöttem. Sebinek nem sikerült ez a futam valami jó, ugyan is 15. helyen végzett. Amikor kiszállt a kocsiból láttam mennyire szomorú, úgy odamentem volna hozzá megölelni, és megcsókolni, de nem lehetett. Megvártam a szobájában, amíg végez az interjúkkal, amikor belépett, odadobta magát mellém és ráhajtotta a fejét a vállamra, végül én törtem meg a csendet.
- Na ne szomorkodj- vettem viccesre a figurát, és egy puszit nyomtam a szájára, de ez neki nem volt elég és szó szerint letepert. Heves csókcsatába kezdtük. A nyelveink vad táncot jártak. De ezt a pillanatot egy kopogás zavarta meg. Hirtelen szétrebbentünk, majd én eligazítottam a ruhámat, míg Sebi ajtót nyitott, Chris állt az ajtóban.
- Óh ugye nem zavartam meg semmit??
- Nem, de hogy is- mondta Seb.
- Csak annyit akartam mondani hogy, még az Olasz nagydíj előtt lesz egy kisebb fajta bál és hogy kötelező lesz megjelenned. Az további információkat majd küldöm, e-mailbe.
- Oké, rendben Chris, köszi hogy szóltál.
- Akkor további jó szórakozást – majd rám kacsintott és egy huncut mosolyra húzta a száját.
- Mitől lett ilyen…ilyen… hmm nem is tudom hogy milyen.
- Tudja. Hogy te meg én.
- Szóval elmondtad neki??
- Nem kellet kitalálta magától is.
- Hát igen az öreget már nehéz átverni- közben rám mosolygott.
- Nem is öreg.
- Szóval bejön neked?? - kérdezte vigyorogva.
- Hülye vagy!!! – majd hozzávágtam egy párnát.
- Hééé... Most meg kell, hogy büntesselek- nézett rám perverz mosollyal
- Ahhoz előbb el kell kapnod!!- majd felugrottam és futottam kifelé, az ajtóból még utánam kiabált.
- Ezt még visszakapod!!- erre a csak a nyelvemet nyújtottam feléje
- A szállodában majd megtalálsz - és elültem a tömegben.
Úgy döntöttem, hogy visszamegyek a hotelhez. Majd elmentem a lányokhoz. Amikor beléptem láttam, hogy egymást csapkodják párnákkal, gondoltam én is beszállok. A végére már tiszta toll volt minden, szegény takarítok, majd mit gondolnak mi történhetett itt. Amikor már mindegyikünk kifárad ledobtuk magunkat a kanapéra és elkezdtünk beszélgetni.
- Na és csajok hogy álltok a pasikkal??- kérdeztem tőlük, közben csokit falatoztam.
- Háát mi összejöttünk Tommival- monda pirosodva Dóri.
- Ohh nahát, ennek igazán örülök. És történt már valami komolyabb?
- Csak csók, semmi más. – ezen csak mosolyogtam – Nah és ti?
- Kimivel még nem tartunk ott ahol Dóriék, de haladunk- mondta lelkesen Niky.
Ekkor Adri hirtelen megszólalt.
- Én meg Jaimevel jöttem össze.
- Micsoda? Ez komoly?- kérdeztem megdöbbenve.
- Ahha a legkomolyabb.
- Na akkor gratulálok. És te Kata?? Mi van Daviddal??
- Daviddal? Miért pont vele?
- Mert láttalak csókolózni titeket.
- Te kémkedsz utánam??- majd hozzám vágott viccből egy tábla csokit.
- Ejj…ne dobálózz csokival. – fenyegettem meg viccesen. – Na szóval?
- Együtt vagyunk - mondta ki..
- És veled és Sebivel mi van??- kérdezte Kata.
- Hááttt... – épp megakartam szólani amikor valaki kopogott. Felálltam és kinyitottam az ajtót, Sebi állt ott.
- Na végre hogy megvagy téged kerestelek- ekkor egy hirtelen ötlettől vezérelve lesmároltam Sebit, aki ugyan meglepődött, de viszonozta. Amikor szétváltak ajkaink a többiek hangos ’Oh’-zásba kezdtek. Sebi csak nézett hol rám hol a lányokra.
- Tessék, itt van a válasz a kérdésedre- mutattam a mellékelt ábrára vagy is ránk. Ezen már Sebi is mosolyogni kezdett és derekamnál fogva elvonszolt, utánunk Kata futott ki:
- Héé még kérdezni akartunk valamit tőle.
- Majd máskor megkérdezed tőle.
- Nem sajátíthatod ki ő a miénk!!!- kiabált utána Kata.
- Dehogynem. – majd velem együtt bementünk Sebi szobájába. Ezen csak röhögni tudtam amit ezek ketten levágtak…..Ahogy bezárult mögöttünk az ajtó egyből megcsókolt és nekinyomott a falnak, majd egyre szenvedélyesebben csókolt, majd egyszer csak abba hagyta és a kanapé felé húzott.
- Szeretnék kérdezni valamit tőled- az arca komolyabb lett.
- Mond csak.
- Azt szeretném, hogy velem gyere haza Svájcba, meg szeretném mutatni neked hogy hol élek. – én csak döbbentem néztem rá. Jól hallottam azt mondta hogy Svájc??? De hát ez az egyik álmom hogy egyszer oda eljutok, és most alkalmam is nyílt rá.
- Persze, szívesen- majd megöletem és halkan elsuttogtam egy köszönömöt.
- Mégis mit köszönsz.
- Hogy valóra váltod az egyik álmomat- néztem a szemébe.
- Nincs mit- majd megcsókolt. Majd odaültem az ölébe és a vállára hajtottam a fejemet és beszívtam az illatát. Csak most gondoltam bele hogy mennyi jó dolog történt velem az elmúlt 2 hónapba. Az éltem egy csapásra megváltozott. Láthattam élőben a száguldó cirkuszt, megismerkedhettem néhány pilótával, és még a szerelem is rám talált. Ki gondolta volna hogy ez lesz?? *-*

2011. január 15., szombat

10. rész

Reggel komás fejjel ébredtem, mert egész éjjel ezen agyaltam, valahogy nem értettem Sebit, mert nem szeretnék csapdába esni, nem akarom hogy a végén én szenvedjek, és ezért próbálom távol tartani tőlem, de néha nagyon nehéz. Tudom hogy ő nem olyan de valahogy mégis, nem bízok meg benne eléggé, de ez majd változhat a jövőben. Ahogy vége szakad a gondolatmenetemnek felkeltem és a fürdő felé vánszorogtam, de amikor megláttam magam a tükörben, egy szörnyet láttam. Táskás szem, kócos haj és még sorolhatnám. Majd lassan nekiálltam embert varázsolni magamból. Amikor végeztem épp az ajtón akartam kilépni, mikor Seb szélsebesen beviharzott, és a kezembe adta az újságot.
- Nézd csak meg- mondta mosolyogva, és leült a kanapéra. Én ránéztem ez újságra és hatalmas betűkkel volt ráírva hogy:
„ Sebastian Vettel és Claudia Németh egy pár!?Tegnap lencsevégre kaptuk Sebastian és Claudiát ahogy reggel együtt jöttek ki a motorhome-ból ami arra enged következtetni hogy együtt töltötték az éjszakát.”- olvastam hangosan.
- Te atya úr isten!!!!- néztem hol Sebire hol a kezemben lévő újságra, majd egyszer csak elröhögtem magam és velem együtt nevetett Sebi is, majd leültem mellé.
- Te, nem is tudtam hogy mi egy pár vagyunk- néztem rá
- Én se. –majd újra hangos röhögésben törtünk ki. Majd amikor abba tudtuk hagyni, elindultunk a pályára a lányok társaságában. Ahogy megérkeztünk egyből fotósok és riporterek rohamoztak meg minket. És csak úgy záporoztak a kérdések.
- Claudia, igaz hogy együtt vannak Sebastiannal?
- És az hogy már úton van a Vettel trónörökös?? – na azt már nem hagyhattam szó nélkül.
- Maguk tisztára meghülyültek, már hogy várnék tőle babát ha még le se fek…..- ekkor Sebi megragadott és kirángatott a tömegből és gyors léptekben a Red bull boxa felé vettük az irányt ahogy beértünk egyből letámadott.
- Már megmondtam hogy ha kérdeznek ne beszélj semmit se rólad, se rólam se rólunk. – mondta hevesen.
- Jól van, de nem kell nekem esni. Miért van olyan hogy „rólunk”???
- A firkászok szerint van…
- Meg különben azt már nem hagyhattam szó nélkül, hogy „babát várunk”, ez kész elmebaj.
- Figyi nem kell foglalkozni velük, ők minden hazugságot kitalálnak - erre lesütöttem a szememet.
- Amúgy tudod hogy mit mondtál?- kérdezte mosolyogva.
- Persze tudom, hogy mit mondtam.
- Mert azt mondtad hogy MÉG nem feküdtünk le egymással –mondta huncutul – És ez újra befogja indítani a firkászok agyát.
- ÓÓóó hogy az a...- egyszerre két érzés is kavargott bennem, az első hogy- hogy lehetek én ilyen hülye, hogy azt mondtam MÉG nem feküdtünk le, szólva ebből simán ki tudják következtetni, hogy majd valamikor, meg fog történni, kettő...inkább csak annyit fűzök hozzá hogy Sebi fantáziája beindult =D.
- Na jó szerintem hagyjuk ezt, már kéne készülődnöd az időmérőre.
- Oké - oké, gyere menjünk. – majd elballagtunk, Sebet bekötötték én meg hátra felültem a pultra, majd felvettem egy fülest és egész végig keresztbe tett ujjakkal szorítottam. Végül csak. 4. lett. Ameddig Sebi interjúkat adott addig megkerestem a lányokat, épp a Toro Rosso kamionja előtt haladtam el amikor is megláttam Katát és Davidot csókolózni, úgy bámultam őket mint borjú az új kapura. Gondoltam magamban, na ezek nem teke-tóriáztak. Jobb lesz ha lelépek mielőtt még észre vesznek, majd újra elindultam megkeresni a többieket. Ahogy elsétáltam a Red Bull ’háza’ előtt észrevettem Nikyt, Adrit és Dórit ahogy Kimivel, Jaimével és Tommival beszélgetnek.
- Sziasztok-, majd leültem. Mi jót csináltok?
- Csak beszélgetünk –vágta rá egyből Dóri.
- Még maradtok vagy jöttök vissza a hotelbe?
- Én maradnék- mondta Niky
- És ti lányok? –kérdeztem tőlük.
- Mi is, majd a fiukkal megyünk haza.
- Oh, oké akkor én megyek szerintem már végzett Sebi az interjúkkal. - Majd elköszöntem tőlük és megcéloztam Sebi szobáját, kopogás nélkül bementem.
- Szia Seb, mehetünk?- kérdeztem tőle.
- Persze- persze, csak még hozom a cuccomat. –majd felkapta a hátitáskáját és egy pár ajándéktáskát.
- Az meg mi? Kitől kaptad? –kérdeztem tőle kíváncsian
- A rajongóimtól.
- És mi van benne?
- Még nem tudom, majd megnézem. - majd beszálltunk a kocsiba és elkocsikáztunk vissza a szállodába. Amikor odaértünk egyből felmentünk lifttel és mielőtt még beléptem volna a szobámban…
- Várj! Elfelejtettem mondani hogy ma lesz egy üzleti vacsora az éteremben, izé nem muszáj neked megjelenned de…
- Szívesen elmegyek- vágtam közbe a szavába.
- Akkor jó 8 kor lesz- mondta mosolyogva.
- Oké, és ki kell öltözni?
- Hát lesz pár fejes ott, meg befektetők, szóval csak legyél csinos.
- Meglesz –kacsintottam rá, - majd bementem a szobába. Lezuhanyoztam, hajat mostam, kisminkeltem magam, hajat vasaltam majd kiválasztottam egy kékeslilás árnyalatú ruhát (http://www.bonprix.hu/pub//94/3/943334_600.jpg) és egy lila magas sarkút (http://boltkoros.blog.nlcafe.hu/files/lilaszatOonszandi.jpg). Pontosan 8-ra elkészültem, és amikor kiléptem a mellettem lévő ajtó is kinyílt és egy elegáns Sebi jött ki.
- Wáóóó...gyönyörű vagy.
- Köszönöm, de te sem panaszkodhatsz. –mosolyogtam rá.
- Hölgyem- majd a karját tartotta, belekaroltam és úgy mentünk le az éterembe. Amikor beértünk egyből egy elkülönített hatalmas asztalhoz vezetett ahol csupa-csupa ismeretlen emberek ültek, csak Christ és Adriant ismertem. Ahogy leültünk egyből jöttek a pincérek a rendelést felvenni. Rengeteg ital volt az asztalon és főleg alkohol, gondoltam, ha már egyezer itt vagyok akkor iszok 1-2 pohárral. Amikor kihozták a vacsorát mindenki hozzálátott. Ahogy láttam elég rendesen elkezdett fogyni az ital. Amikor mindenki befejeztek a vacsorát elkezdtek olyan dolgokról beszélni, amit nem igazán értettem, és ezt Sebi kifigyelte. Ahogy láttam ő is unta magát, ahogy én. Majd arra lettem figyelmes, hogy az asztal alatt egy cetlit adott a kezembe. A cetlin ez állt:
„Gyere lépjünk le!!!Mutatni akarok valamit” =D
Egy aprót bólintottam. Majd felálltam az asztaltól és elnézést kértem. Majd leléptem és a megvártam Sebet a lépcsőnél, aki pár perccel utánam jött.
- Szerinted nem lesz feltűnő hogy eltűntünk??
- De, de nem érdekel- vigyorgott rám – Na gyere. – majd megfogta a kezem és húzott maga után, majd beszálltunk a liftbe és megnyomta a legfelső emeletet. Amikor felértünk Sebi egy vasajtó felé vonszolt.
- Hova megyünk??- lettem nagyon kíváncsi.
- Majd meglátod. – majd kinyitotta az ajtót és megfogta a kezemet és beléptünk illetve kiléptünk az ajtón. Amikor kiléptem csodálatos látvány tárult elém. A tetőtéren voltunk. A város kivilágítva innen fentről káprázatos volt és a fények egymást kergetve táncoltak a város felett. Lentről hangos zene szűrődött fel ide a magasba, gondolom nem messze lehet egy koncert, és még itt is tisztán lehetett hallani. Egyből felismertem ezt a számot (http://www.youtube.com/watch?v=a0xWOhoMld0) Ez egy gyönyörű szerelmes szám.
- Szép mi?- kérdezte zsebre tett kézzel.
- Gyönyörű! – ámuldoztam.
Majd Sebi megfogta a derekamat és elkezdtünk táncolni, vagy inkább csak ringatózni. A fejemet a vállára hajtottam és beszívtam az illatát, ami teljesen elkábított. Egymást ölelve andalogtunk ritmusra. Majd elkövettem egy nagy hibát, bele néztem Sebi szemeibe, ami melegséget, törődést és szeretetet sugallt. Elvesztem! Végem van! Majd lassan elkezdtünk egymás felé közeledni, már szint csak centi méterek választottak el egymástól és végre megtörtént! Ahogy megcsókolt egyből felszabadultam és mintha a fellegekben jártam volna. A lábam megremegett. A csókja gyengéd és érzéki volt. Az ajkai puhák. Ez egy tökéletes pillanat és egy tökéletes éjszaka és ezt a pillanatot soha senki nem tudja majd elvenni tőlem. Nem akartam, hogy vége legyen ennek a pillanatnak, ha tehetném örökre így maradnák, de nem lehet. Így levegőhiány miatt szét kellet válnunk. És ahogy újra a szemében néztem felfedezni véltem még a boldogságot is. Közben pedig egyfolytában mosolyogtunk egymásra, esküszöm, mint két gyerek. Majd szorosan megöleltük egymást. Egyszerűen képtelen voltam megszólalni, végül Sebi törte meg a csendet.
- Köszönöm.
- Mit?- néztem értetlenül
- Hogy vagy nekem.
- Ohh...- majd újra megöletem. De ekkor kirázott a hideg
- Fázol?
- Igen, egy kicsit.
- Akkor gyere, menjünk - majd kézen fogva elindultunk visszafelé. Az ajtóhoz érve elköszöntünk egymástól egy szenvedélyes csókkal. Majd bementem levetkőztem és bebújtam az ágyba. Kata már rég aludta álmát, de én nem tudtam aludni még, mert folyton Sebire gondoltam és a csókjára. Nem bírnám ki nélküle. Ez olyan mint a drog, függővé tesz!!! Ő az én drogom. !!!

2011. január 13., csütörtök

9. rész

Reggel arra ébredtem, meg hogy Sebi simogatja a vállamat és közben engem néz,de nem nyitottam ki a szememet, még élvezni akartam ezt a pillanatot, de rájöttem hogy sokáig nem élveztem ezt, mert nemsokára kell készülődnünk, így kinyitottam a szememet és szembetaláltam Sebi ragyogóan kék szemeivel.
- Szia – suttogtam
- Szia, hogy aludtál?
- Mint a bunda - közben pedig kinyújtózkodtam, már amennyire lehetett a szűkös hely miatt.
- Ideje felkelnünk- nézett rám.
- Nem akarok!!!!- húztam a fejemre a takarót.
- Te még itt maradhatsz, ha akarsz, de nekem készülődnöm kell
- Nélküled nem maradok itt, inkább én is felkelek.
- Jó ahogy akarod - majd először Sebi kelt fel, utána meg én, csak azt nem vettem számításba, hogy az északfolyamán kigombolódtak a gombok és így egy száll fehérneműben álltam Sebi előtt. Szemei kikerekedtek, láthatóan zavarba is jött és csak bámult rám, mit borjú az új kapura.
- Hoppá ! – majd gyorsan elkezdtem begombolni az inget.
- Khhmmm... Akkor megvárjalak?- kérdezte pirulva.
- Igen persze, csak gyorsan felöltözök- illedelmesen elfordult én meg magamra kapkodtam a ruháimat és együtt léptünk ki az ajtón, majd célba vettük a büfét. Sebi addig helyet foglalt és meg kértem kaját.
- Szia kérnénk két szendvicset, és én kakaót kérek.
- Te mit kérsz hozzá?- kiabáltam neki
- Nekem is jó lesz a kakaó.
- Akkor még egy kakaó.
- Rendben máris hozom - majd leültem Sebi mellé. Ameddig nem hozták ki addig elszórakoztattuk magunkat. Amikor kihozták elfogyasztottuk a reggelinket és már is indultunk a dolgunkra. Sebi a szabadedzésre készült én meg megkerestem Christiant, gondoltam biztos az irodájában van, így bekopogtam.
- Szabad!- szólt ki, majd benyitottam és beléptem.
- Jó reggelt Chris.
- Jó reggelt- nézett fel a sok iratkupac mellet.
- Nos akkor mikor kell kimennem a reptérre a fiadért.
- Jaaa igen, kb. 1 óra múlva landol a gépe, szóval nem sokára már elindulhatsz.
- Oké, de hogy fogom felismerni?
- Tessék adok neked egy képet róla- majd a kezembe nyomta a fényképet. Egy helyes barna hajú és barna szemi fiú volt a képen.
- Ő a fiad??- néztem rá csodálkozva.
- Igen.
- Nem hasonlít rád.
- Lehet hogy a külseje nem,de ugyanolyan a személyiségünk.
- Már most kedvelem a fiút- mosolyogtam rá. Ő erre csak mosolygott- Akkor megyek - majd elköszöntünk egymástól és felhívtam a lányokat, hogy merre vannak.
- Szia Kata. Merre felé vagytok?
- Hát én itt ülök a büfében a lányok meg nem tudom hogy hol vannak.
- Tudod mit gyere velem a reptérre.
- Minek?
- Majd útközben elmesélem.
- Oké- majd felszedtem Katát és elmentünk a reptérre taxival, közben pedig elmeséltem neki hogy miért is megyünk oda. Amikor oda értünk épp akkor landolt a gép.
- Hogy fogjuk így felismerni?- kérdezte Kata - majd előhúztam a fényképet.
- Nézd ő az, - adtam oda neki a képet.
- Azta... de cuki - hallottam, ahogy az álla a padlón koppan. – Nem is tudtam, hogy Chrisnek van fia- nézett rám, de közben a fél szemével figyelte, hogy nem jön- e már
- Amúgy én se. – majd egyszer csak megláttuk és oda mentünk hozzá.
- Szia ugye te vagy David Horner? –kérdeztem tőle
- Igen én.
- Én Claudia Németh vagyok, ő pedig Kata- mutattam a barátnőmre. Ahogy ezek ketten egymást nézték, nah akkor úgy látom Jaime ejtve van, meg amúgy is Katához egy kicsit öreg-ezt az idillt én szakítottam félbe.
- Az apukád küldött érted.
- Ez érdekes….apukám nem szokott ilyen helyes csajokat küldeni értem - esett ’gondolkodóba’ - erre persze el is pirultunk rendesen, de ahogy látom Kata jobban elpirult, mint én.
- Szerintem menjünk - vetettem fel a kérdést, majd hagytam Katát és Davidot előre menni én hátulról figyeltem őket egy lépés távolságból, jújújúj lesz itt valami!! Ahogy visszaértünk a pályához megkérdtem Katát, hogy vezesse körbe Davidot, mert én nem tudom, mert hirtelen ’ dolgom akadt’!! Hagytam őket had ismerkedjenek. Majd visszamentem a boxba a helyemre, még épp elcsíptem az utolsó 10 percet. De Sebi csak 6. lett, azzal vigasztaltam, hogy lesz ez még jobb is. Majd elég korán ketten visszamentünk a hotelbe azon belül is az én szobámba. Ahogy beértem egyből levetettem magam a kanapéra, majd Sebi is mellém ült. A csöndet én törtem meg.
- Unatkozok - néztem Sebire.
- Hmmm….nekem lenne egy ötletem.
- Na mond - lelkesültem fel
- Mi lenne, ha lemennénk az uszodába?
- Itt van uszoda???- kérdeztem meglepetten.
- Persze, már le akartam enni.
- Jóóó menjünk!!!- azzal a lendülettel felugrottam a kanapéról és bementem a hálószobába előkeresni a fürdőruhámat. Addig Sebi is elment felvenni a fürdőgatyáját. Kivettem mindkettő fürdőruhát a szekrényből, és azon gondolkodtam, hogy melyiket vegyem fel, végül a szegecses trikinim mellett döntöttem (http://www.cosmopolitan.hu/dl/files/pictures2/original/165/02/16515.jpg). Majd előszedtem a strand törölközőmet meg a papucsomat és már spuriztam is le az uszodába. Mikor beértem egy árva lélek sem volt ott, letettem a padra a törölközőmet, kiléptem a papucsomból és elindultam a víz felé, de Sebi megragadta a derekamat és már csak azt vettem észre, hogy repülök és csobbanok egy hatalmasat. Annyira megszeppentem, hogy még levegőt is elfelejtettem venni, így kapkodva úsztam felfele. Amikor felértem elkezdtem káromkodni, de magyarul.
- Óóó hogy basznád meg!!!!!- kiabáltam Sebinek.
- Parancsolsz?- kérdezte mosolyogva és közelebb lépett.
- Semmi. De akkor gyere te is be - amikor ezt kimondtam egy hatalmast csobbant mellettem, ami teljesen beterített újból.
- Ezt most visszakapod!!!- majd elkezdtem lefelé tuszkolni több-kevesebb sikerrel, valahogy mindig én jártam porul és én kerültem a víz alá. Majd elkezdtünk csúszdázni, megjegyzem a gyerekcsúszdán, ami olyan kicsi volt hogy ha ráültél akkor már a lábad a vízben volt =D. Rengeteg baromkodtunk mint két óvodás, amikor már elfáradtunk a ’játékban’ elvonultunk a masszázs rész felé. Majd amikor azt is meguntuk akkor lementünk szaunázni. Ott egy kicsit tudtunk relaxálni a levendula illattól. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve Sebi oda ült mellém szorosan, furcsa, de valahogy nyugtatólag hatott rám a közelsége, majd lassan átkarolt és közelebb húzott magához. Amikor a szemébe néztem elvesztem. Majd szép lassan elkezdett közeledni felém, szinte éreztem már a leheletét, de meggondoltam magam és inkább elhúztam a fejemet, mielőtt még megcsókolt volna. Majd következett a kínos csönd, végül én törtem meg.
- Őőő szerintem már későre jár menni, kéne- néztem Sebire.
- Oké, menjünk - majd kiszálltunk a szaunából, lemostuk magunkat hideg vízzel és törölközőbe csavarva elindultunk a szobáink fele. Amikor felértünk elköszöntük egymástól és bementem az ajtón, majd letusoltam és bebújtam az ágyba egy ideig még agyaltam a szaunában történteken. Jajj te édes istenem csak most esik le hogy megakart csókolni!!! És én nem hagytam!!! ÓÓóóó de hülye vagyok!!.....

2011. január 10., hétfő

8. rész

Délelőtt arra ébredtem fel, hogy szemembe süt a nap, ez egy nagyon zavaró tényező volt a számomra. Nehézkesen kinyitottam ki a szemem és felültem az ágyban, néhány percig csak bámultam előre, amikor meguntam az üldögélést vissza feküdtem és Sebi felé fordultam, aki még édesen aludta álmát, hason feküdt és a párnáját ölelgette, így még aranyosabb volt . Kb. 10 percig csak bámultam, ahogy alszik, amikor már meguntam akkor elvonultam a fürdőbe, lezuhanyoztam lemostam a tegnapi smink maradványait, és felvettem egy köntöst, és elmentem reggelit készíteni, bundás kenyeret csináltam, teával. Amikor elkezdtem tálalni egy álmos Sebi csoszogott ki a konyhába, és egy pillanatra megakad a szemem, mert csak egy fekete boxerben volt.
- Szép jó reggelt álomszuszék. – mondtam vigyorogva.
- Neked is – majd leült az asztalhoz.
- Előbb nem akarnál felöltözni?- kérdeztem tőle hátat fordítva.
- Nem….miért zavar??- kérdezte kacéran.
- Háátt.... őőő nem - még mindig hátat fordítottam neki.
- Inkább felveszek egy pólót, mert látom zavar- mondta mosolyogva és elvonult, majd kis idő után visszajött.
- Szereted a bundás kenyeret? - kérdeztem
- Imádom- mosolygott. – erre én is elmosolyodtam. Jó ízűen elfogyasztottunk a reggelit, majd leültünk a kanapéra és elkezdtünk beszélgetni.
- Akkor most gondolom haza mész?
- Igen, először Svájcba, majd a családomhoz Heppenheimbe.
- És mikor indulsz?
- Holnap a 8 órási géppel.
- És akkor mikor kell Belgiumba menni?
- 26.- án csütörtökön, a jegyeket meg majd küldi Chris.
- Értem, akkor szerintem búcsúzzunk el most, mert holnap már nem lesz rá idő.
- Oké, na gyere ide- majd szorosan megölelt - Vigyázz magadra!
- Te is –majd mielőtt elváltunk volna adtam az arcára egy puszit a szájához közel, amit ő is egy puszival viszonzott, majd elengedtük egymást, és elmentünk felöltözni, az ajtóba még egyszer megöletünk egymást és elindultam haza fele. Az a 3 hét kész örökké valóságnak tűnt, de azért elszórakoztunk az időt a lányokkal, még mielőtt elmentünk volna Belgiumba, haza ugrottam Zalaegerszegre elintézni azt hogy szeptembertől magántanuló legyek. A szüleim nem nagyon akartak belegyezni abba, hogy én állandóan utazgatok, de mondtam nekik, hogy ez egy nagy lehetőség, amit az élettől kaptam és hogy ezt ki kell használnom, mert akár ez el tudja indítani a divattervező karrieremet is, végül nagy nehezen áldásukat adták rá, és boldogan utaztam vissza Budapestre, onnan meg a 9 órási géppel Belgiumba a lányokkal. Fáradtan szálltunk le a gépről, mert szinte az egész utat végig szórakoztunk. Majd fogtunk egy taxit és a hotelhez vitettük magunkat. Majd amikor oda értünk szegény taxis alig bírta kiszedni a csomagjainkat, mert tele tömtük minden hülyeséggel. Ahogy beléptünk egyből a recepció felé vettem az irányt, elkértük a szobakulcsunkat. Adri, Dóri, és Niky a 129-es szobában voltak, míg mi Kata és én a 199-es szobát kaptuk meg, szóval elég távol voltunk egymástól, ahogy felértünk a szobánkba egyből kicsomagoltunk, és elmentünk felfedezni a szálloda közüli tért Katával, mi közben sétáltunk az utcán előkerült az-az éjszaka, amikor Sebivel leléptünk a buliról.
- Na és mit csináltatok, miután leléptetek??- kérdezte
- Semmit különöset, csak haza vittem, kijózanítottam, és lefeküdtünk, ennyi.
- Lefeküdtetek????- nézett rám hitetlenkedve.
- Jajj, nem, úgy ha nem aludni, mert fáradtak voltunk már.
- Ohh azt hittem, hogy úgy.
- De hogy is!!
- Inkább te mesélj mi van Jaimevel?- kérdeztem
- Háátt....- pirult el - Aranyos meg jó fej meg minden…..jaj és imádom a szemeit.
- Szóval tetszik neked?
- Ahha.
- Amúgy szerintem Jaimenek is tetszel.
- Tényleg??? És ez honnan tudod??
- Hát ahogy rád nézett, ahogy mosolygott rád, ahogy táncoltatok…..szóval tetszetsz neki - ezen csak elmosolyodott. Ahogy egy eldugott utcába értünk lépteket hallottunk a hátunk mögött.
- Ki lehet az? - kérdezte Kata suttogva.
- Nem tudom de nem forduljunk meg, inkább menjünk gyorsabban. Majd elkezdtük szedni a lábukat, de az a valaki is elkezdett sietni utánunk, majd egyre hangosabbak lettek a léptei, ami azt jelezte, hogy közel van hozzánk, majd egy hírtelen mozdulattal megragadta derekam és felkapott a levegőbe.
- ÁÁÁÁááááá- majd hátra fordítottam fejemet és Sebi volt az, aki felkapott - Sebi azonnal tegyél le, most azonnal.!!!! – visítottam.
- Jól van nah. - vigyorgott, mint a tejbe tök. – majd óvatosan lerakott a földre.
- Ilyet többet ne!!! Tud mennyire megrémültünk, hogy valami pszichopata követ minket!!- mondtam erélyesen.
- Jó bocs, nem akartam, csak azt hittem, hogy vicces lesz - nézett rám bűnbánó szemekkel.
- Jó de többet ilyet nem akarok hogy a hátam mögött settenkedsz, amúgy meg miért követtél minket?
- Nem követtelek titeket, csak megláttalak titeket az utcán és szólni akartam, hogy nem sokára menni kéne már a pályára, mert már idő van - nézett az órájára.
- Oké rendben akkor menjünk - majd elindultunk vissza a hotelhez, útközben még elszórakozgattunk, majd ahogy a hotelhez értünk megrohamozták Sebit a rajongók, majd Katától elbúcsúztam és visszament a szobába, én addig a háttérből figyeltem az eseményeket. Az egyik pillanatban azt vettem észre, hogy egy kb. 6 éves kislány lehetett, aki a sok tini rajongótól nem tudod odamenni Sebihez és elkezdték lökdösni a kislányt aki szó szerint fenékre ült és elkezdett keservesen sírni - oda mentem hozzá és felvettem az ölembe
- Nahh csiicsiiii, ne sírj, gyere, oda megyünk Sebihez. – majd utat törtem a sok tini lány között akik ezt nem nézték jó szemmel. Ahogy oda verekedtem magam az első sorban, a kislány szeme egyből felcsillant, ahogy meglátta Sebit.
- Nézd Sebi meghoztam a legnagyobb rajongód - mondtam neki, erre a kislány elmosolyodott.
- Ohh hát szia, hogy hívnak?- majd illedelmesen kezet fogott a kislánnyal.
- Annabell.
- Szép neved van - ere a kislány oda tartotta a Sebiről készült képét, majd aláírta neki.
- Köszönöm – mondta a kislány, majd letettem, és már vissza is szaladt a szüleihez. Ahogy elkezdett alábbhagyni a tömeg, én megragadtam Sebi karját és behúztam magma után a kocsiba a hátsó ülésre.
- Héé még volt pár rajongó, aki nem kapott aláírást.
- Nem baj majd ha vissza jössz akkor majd kapnak - vigyorogtam rá. Amikor megérkezünk egyből elmentünk körbejárni a pályát, nah aztán volt ott ökörködés rendesen, hála isten hogy elhoztam a fényképezőm, így meg tudtam örökíteni a jó pillanatokat. Majd később amikor végzett az autogram osztással visszamentünk a szállodába, majd elbúcsúztunk és lefeküdtünk aludni. Péntek reggel korán kellet kelni a szabadedzések miatt, oda felé úton majdnem elaludtam a kocsiba alig bírtam nyitva tartani a szememet. Ahogy megérkezünk egyből a büfében mentem, felültem a székre és rendeltem.
- Szia egy jó erős kávét.
- Azonnal- amíg nem készült el a kávém addig a lányt figyeltem, mert nagyon ismerősnek tűnt.
- Tessék a kávéd - adta oda a kávéscsészét.
- Köszönöm, am figyi olyan ismerős vagy te nekem,...jaaa tudom már te voltál az a büfés-csaj a Magyar nagydíjon is.
- Igen, én voltam és az is leszek ebben az évben.
- Akkor te is mindig utazol velünk?- lelkesültem fel
- Aha, persze, és szerintem ideje lenne bemutatkoznom, Alice Newey.
- Claudia Németh, de barátoknak csak Dia, amúgy neked Adrian Newey nem rokonod?
- De a nagybácsikám.
- Nahát, ez tök jó- mondtam mosolyogva. Majd miután elfogyasztottam a kávémat kb. 2 órán keresztül csak beszélgettünk és én nagyon megkedveltem ezt a lányt. Majd beültem a boxba szabadedzéseket nézni, de valahogy nem kötött le, így oda mentem Christianhoz és megkérdeztem, hogy nincs –e valami munka,vagy valami amit el kéne rendezni, mert unatkozok és szívesen megcsinálom.
- Hát ami azt illeti, lenne. Rendbe kéne tenni ABC sorba az egyes futam dolgait, de ha nem szeretnéd akkor nem muszáj.
- De persze szívesen megcsinálom- és már indultam is, de Chris utánam szólt.
- Dia!!
- Igen Chris, elfelejtettem mondani, hogy holnap érkezik a fiam, és hát ki tudnál menni a reptérre érte.
- Neked van egy fiad???
- Igen van 17 éves, de majd a részleteket később elmesélem, szóval?
- Igen persze, szívesen.
- Köszönök mindent – nézett rám hálásan. Majd elindultam Chris szobája felé, ahogy beértem egyből megpillantottam egy nagy kupac irattömböt, húúú hát lesz munkám, majd lassan de biztosan elkezdtem. Elég sokáig tartott mire kész lettem, már vége lett a szabadedzéseknek és eléggé be is sötétedett.
- Uhhh na végre kész!- nyújtózkodtam egy jó nagyot.
- Azt hittem hogy itt akarsz éjszakázni- nézett rám Seb az ajtóból, ő is eléggé nyúzottnak tűnt.
- Nem szándékoztam- néztem rá álmosan, majd próbáltam elnyomni egy ásítást, de nem sikerült.
- Gyere menjünk aludni- majd nyújtotta a kezét.
- Hova?- közben már egy folyosón voltunk.
- A motorhome-ba, itt van egy kis „lakrész” a pilótáknak - majd ahogy odaértünk, kinyitotta az ajtót és beléptünk a kis szobába.
- Hát ez elég pici- jegyeztem meg, majd leültem az ágyra
- Igen az, de most egyszer jó lesz- majd ő is odaült mellém.
- És én hol fogok aludni?
- Hát az ágyon, mellettem.
- De nem fogunk elférni.
- Majd összehúzzuk magunkat- mosolygott rám- Am elmegyek, gyorsan lezuhanyozok.
- Oké, és esetleg tudnál valami pólót adni?
- Hát az a baj hogy csak ingem van, de nem tudom, hogy kényelmes lesz-e neked.
- Mind1 jó lesz az is- majd kivette a szekrényből az inget és oda adta nekem. Ahogy kilépett az ajtó és egyből átöltöztem és bebújtam a takaró alá, gondoltam megvárom, de elnyomott az álom. Arra ébredtem meg hogy besüpped mellettem az ágy.
- Aludj csak én vagyok- suttogta halkan, majd Sebi felé fordultam és átkaroltam a mellkasát ő meg a vállamra fektette a kezét, és úgy aludtunk el egymást ölelve.

2011. január 8., szombat

7. rész

Ahogy megérkeztünk a szállodához, egyből hazafelé vettük az irányt, mert hát készülődni is kell. Most kivételesen a lányok is velünk jöttek, mert Nikynél készülődünk. Ahogy megérkeztünk egyből betettünk a sütőbe egy pizzát, majd amikor elfogyasztottuk, egyen ként elfoglaltuk a fürdőt, mindenki lezuhanyozott és hajat mosott. Mindenki a kivasalt haj mellett tette le a voksát. Oda álltam a szekrényhez és gondolkodtam, hogy mit is vegyek fel, kivettem egy sárga színű koktélruhát. (http://justfriends-jb.blog.neon.hu/files/Nicole.JPG)
- Ehhez mit szólsz?- kérdeztem Katát
- Hmm…nem rossz, csak én arra gondoltam, hogy mi lenne ha ma egy kicsit vadabb lennél, pl: én erre gondoltam (http://divat-ruha.vatera.hu/noi_ruhazat/alkalmi_egyeb/fuzos_dark_goth_tullos_ruha_182228865.html), majd kivett egy fekete tüllös szoknyát.
- Uhh szerintem ez egy kicsit túlzás lenne - majd kivettem a kezéből és vissza akartam tenni, amikor kivette a kezemből.
- Épp ellenkezőleg, ez nagyon is jó lenne rád, és szerintem Sebi is díjazná, nahh lécci az én kedvemért- nézett boci szemekkel.
- Jó legyen- adtam be a derekam
- Juppii, majd ha felöltőztél, akkor csinálok egy füstös sminket hozzá.
- Oké, rendben.
Niky egy fekete flitteres ruha és egy alkalmi saru mellett döntött. (http://www.cosmopolitan.hu/dl/files/pictures2/original/114/04/11420.jpg , https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEja8CvUjjFi04IFYT_Vd7NfU_4SopoNO5i_oA30PXid3k0Y-KGa6CTbJowsmDPo12YbPqiiKH7EDrif_BZKOHoS5yQcLPYhDVhg1K0RhuhhjVNkuUQv1mk9dF0lTh8T9xQD5Rhu1gnji384/s1600/1.jpg). Adri egy sokkal szolidabb ruhát választott magának (http://m.blog.hu/po/polymuri/image/%C3%BAjak/lbd.jpg). Dóri egy szürke tunika és egy szürke lapos talpú cipő mellett döntött. (http://img7.indafoto.hu/1/3/33923_910c8aa6d76100df69a6ea11c2a39ed1/6403733_d641b4efbd87d2229c19f6f060dca1e1_m.jpg , http://www.cosmopolitan.hu/dl/files/pictures2/original/166/63/16676.jpg). Kata pedig egy flitteres legginget és egy fehér flitteres felső mellett döntött, és egy kövekkel kirakott magas sarkút húzott hozzá (http://alkupiac.hu/pictures/termekek/08100/8132_1_exkluziv-sexy-olasz-feher-flitteres-tunika.jpg , http://www.vanity.hu/pictures/subitem/8014/11152_m.jpg?1252584166 , http://m.blog.hu/sh/shoetime/image/balmain2.jpg ) Mielőtt még elindultunk volna felvettem a (köztünk szólva csak brutális cipőnek nevezett) magas sarkút. (http://m.blog.hu/ou/ourfashion/image/givenchy2009fall.png). Amikor odaértünk, kiszálltunk a taxiból hát elégé rendesen megbámultak, tisztára, mint a Pussycat Dolls xD. Ahogy beléptünk egyből a bárpult felé vettük az irányt ahol ismerős arcokat láttunk. Sebi épp Kimivel és Tommival beszélgetett, és amikor odaértünk megkocogtattam a vállat, hátranézet és szinte leesett az álla.
- Azt a rohadt......- majd nyelt egyet - Hűűű ezz....wáóóó, nagyon dögös vagy.
- Köszi, a lányok választották. – ere a lányok úgy mosolyogtak, mint a tejbe tök.
- Hát jó választás volt- majd hevesen bólogatott – Ohh majd elfejtettem had mutassam be nektek Kimit, bár szerintem nem kel bemutatni.
- Sziasztok Kimi Räikkönen – mondta egy huncut vigyor kíséretében.
- Szia Claudia Németh és ők itt a barátnőim Kata, Adri, Dóri és Niky. – majd valaki befogta a szemem - Hééé kikapcsolta le a villanyt??- miután levette a szememről a kezét, megfordultam és Jaime állt mögöttem.
- Hééé Adios Amigo- vettem viccesre a formát.
- Adios Senorita - mosolygott huncutul.
- Szerintem menjünk és üljünk le egy asztalhoz- mondta Seb. És elindultunk asztalt keresni szerencsére épp volt egy üres asztal ahova, mint elfértünk. Én és Adri Sebi mellé ültünk, Kata Jaime mellé, Dóri Tommi mellé, Niky meg Kimi mellé ült. Majd egy pincér jelent meg az asztalnál
- Mit hozhatok?? –szinte üvöltött a hangos zene miatt.
- Kérnénk 4 üveg vodkát és hozzá 9 poharat - mondta Kimi
- Nem lesz ez egy kicsit sok?- kérdezte Sebi
- De nem ám.
- Én egy Bacardi Colát szeretnék - mondtam
- Mi pedig Martini kérünk- mondta Adri és Dóri.
- Mi meg Tequila kérünk- mondta Kata és Niky
Majd kihozták az italokat és Kimi már töltötte is nekünk a vodkát, egyből kiittuk és már is töltötte a következő kört, majd az utána következőt. Mi lányok már nem bírtunk többet inni, de a fiuk a fejükbe vették, hogy aki több italt tud meginni az fizet a győztesnek 3500 eurót ami kb. 1millió forint. Közben kb. 1 órán át beszélgettünk mindenki mindenkivel, de ahogy láttam a lányok összemelegedtek a fiukkal. A vége fele már Jaime elkezdett düledezni, szóval ő már nem bírta, így ő kiesett. Utána már Tommi is letette a poharat. A ’döntőben’ Sebi és Kimi maradt, de Sebi alul maradt, így Kimi nyerte meg a versenyt.
- Háhááá győztem- majd felhörpintet még egy kupicával
- Hogy bírsz te ennyit inni?- kérdezte Sebi
- Egy szó: finn- vágtam közbe - ezen csak mosolygott. És ekkor megszólalt az egyik kedvenc számom (http://www.youtube.com/watch?v=bT8xRUnRzqs) mire elkezdtem mozgolódni.
- Látom nem nagyon bírsz magaddal- mondta Sebi
- Hát nem.
- Gyere menjünk táncolni- még a válaszomat se várta meg már is elkezdett húzni a táncparkettre, nah aztán ott kő kövön nem maradt, mindent beleadtam amit csak tudtam, kb. 1 órán át táncoltunk amikor egy kissé erotikus szám szólat meg. (http://www.youtube.com/watch?v=ZXMjZAVhgPs) Egyből közelebb húzott magához és a testünk szinte egymáshoz ért. Csak azt vettem észre hogy egyre közelebb jön, és lassan elkezdte a nyakam cirógatását.
- Sebi ezt nem kellene.
- De tudom hogy te is akarod - suttogta a fülembe.
- Mii?? Seb te részeg vagy.
- Én biztos hogy nem - nézett mélyen a szembe, de látszott benne hogy tényleg részeg.
- Gyere haza viszlek - de nem mozdult- Gyere márrr... - húztam egy kicsit erőlejesen. Majd oda szóltam a lányoknak hogy haza viszem Sebit, majd hívtam egy taxit és amíg a hotelhez nem értünk újra a nyakamat vette célba, amikor hozzá ért a nyakamhoz szinte bele remegtem, de az eszem a helyén volt és leállítottam.
- Sebi maradj nyugton! - mondtam
- De nem birok, annyira dögös vagy és kívánlak- suttogta kéjesen a fülembe - majd újból a nyakamat csókolgatta, a mi köztudott már, mint a lányok körében hogy az a gyenge pontom.
- Sebi!!! Fejezd be!!- mondtam erélyesen. Majd megállt a taxi. Végre! Kiszálltunk, majd a recepcióstól elkérdtem Sebi szobájának a kulcsát és felmentünk lifttel, és ahogy beléptünk az ajtón egyből nekem esett és csókolt ahol ért. Teljesen egymásnak simultunk és éreztem, hogy tényleg kíván, mert megéreztem a merevedő férfiasságát. Lehet hogy igaza volt Sebinek hogy én is akarom hogy érezzem az illatát, hogy megöleljen hogy csókoljon.....de nem lehet....és az alkoholt beszélt belőle...le kell valahogyan állítsam, ekkor eszembe jutott valami ami talán majd segít.
- Gyere Sebi menjünk fürdeni.
- Oké- még a fürdőig se engedett el, ahogy beléptünk elkezdtem vetkőztetni, amikor levettem a pólóját egy pillanatra megakadt a szemem, ezt észrevette és újra elkezdte a nyakam csókolgatását, de én újra ellöktem.
- Naaaaa- nézett csúnyán.
- Sebi előbb menjünk zuhanyozni, jó?
- Jó – majd a nadrágját is levettem, és elkezdtem mosolyogva a zuhany felé húzni.
- Gyere csak…gyere – majd egy hirtelen mozdulattal belöktem a zuhanyzóba és bezártam, majd ráengedtem a jég hideg vizet-
- ÁÁÁÁÁ neeeee zárd ell....zárd el!!!! Ez hideg!!!
- Addig nem zárom el amíg ki nem józanodtál!!- kb. 10 percig folyattam rá a hideg vizet, majd elzártam, és kinyitottam az ajtót
- Nah kijózanodtál?- kérdeztem csípőre tett kézzel
- Ki- nézett rám teljesen elázva
- Tessék egy törököző, majd ha kész leszel akkor gyere ki - majd kimentem az ajtón és leültem a franciaágyára és végiggondoltam ami az elmúlt 4 órában történt. Ajtócsapkodásra lettem figyelmes és egy száraz Sebi állt előttem
- Sajnálom- majd leguggolt hozzám és a kezeit rárakta a térdemre. – Én nem akartam, elvesztettem a fejem és nem tudtam megálljt parancsolni magamnak.
- Semmi baj, de máskor ilyen ne forduljon elő.
- Rendben. Az az igazság hogy sok mindenre nem emlékszem csak annyira hogy rengeteget ittam és hogy veled táncoltam és kb. ennyi.
- Húú a legjobb rész kihagytad. Ugyan is minden percedben a nyakam csókolgatásával voltál elfoglalva.
Erre teljesen elpirult és rám se mert nézni, és úgy összehúzta magát mint egy teknős. Jajj szegénykém most biztos szégyelli magát, nah jó egye fene adok neki a ’löketet’
- Am azért nem voltál rossz - néztem rá mosolyogva- erre felkapta a fejét és rám mosolygott
- Tényleg?? - nézett rám hitetlenkedve.
- Ahha, de ha lehet akkor ezt ne hangoztassuk hogy ez történt köztünk.
- Persze, azért hülye nem vagyok.
- Háátt....
- Csak nem azt akarod mondani hogy hülye vagyok??- erre forgatni kezdtem a szemeimet.
- Nah jól van, ezét még kapsz- nézett rám fenyegetőleg.
- Tényleg és mit? - kérdeztem kacéran.
- Hééé ne kacérkodj
- Ha neked szabad akkor nekem is - böktem meg a mellkasát – Jobb lesz ha már megyek- majd próbáltam elnyomni egy ásítást.
- Maradj itt.
Néztem rá felhúzott szemöldökkel - már épp nyitottam volna számat, amikor Sebi megszólalt.
- Nyugi nem fogok rád ugrani. – mondta nevetve.
- Ugyan ezt akartam mondani- mondtam vigyorogva - erre csak megvonta a vállát.
- Jó itt alszok, csak akkor kihozom az ágyneműt.
- Alhatsz mellettem is, mert nem valami kényelmes az a kanapé, és engem nem zavarsz.
- Jó rendben, csak akkor tudnál adni egy pólót amibe, tudok aludni?
- Persze, azt adom, amibe már aludtál.
- Oké köszi- majd bevonultam a fürdőbe és lehámoztam magamról a ruhámat, a póló épp a fenekem alá ért így pont eltakart. Kijöttem a fürdőből és bebújtam mellé az ágyba. Látszott rajtunk hogy mind ketten álmosak voltunk, majd Seb felé fordultam.
- Asszem én nyugovóra térek- majd beleásítottam a párnámba.
- Oké aludj csak, én még nem vagyok álmos.
- Nem vagy álmos, egy ilyen fárasztó este után?
- Tudod a hideg zuhany. Felfrissített - erre elnevettem magam.
- Jah tényleg. Akkor jó éjt.
- Jó éjt Kiscsillag- mondta elhalóan. – ezen még elmosolyodtam és hirtelen álomvilágban találtam magam.