42. rész

Először is köszönöm hogy tudtátok teljesíteni a 4komit!! :DD Másodszor IGEN Sebi megnyerte az évadnyitó futamot!!!!méghozzá elég fölényesen :DD Nagyon Büszke vagyok rá :'DDD Harmadjára meghoztam a frisst! És most csak 3 komit kérek :DD Enjoy it!! :DD


Amikor kiléptem a WC-ből felvettem a póker arcomat és próbáltam azt sugározni, hogy minden a legnagyobb rendben van. A büfében leültem az egyik asztalhoz és pötyögtem egy sms-t Sebinek hogy most hol vagyok. Néhány pillanaton belül meg is jelent előttem. Kézen fogva elindultunk Tommi társaságában és Sebi mérnökével pályabejárásra. Tommi egész úton csúnyán nézett rám amiért nem mondtam el neki. De jobb ha magamba tartom és el felejtem ezt a dolgot. Nem akarom tönkre tenni a kettőnk kapcsolatát.
- Hahó!!- lengette meg a kezét előttem Sebi
- Na mondjad- figyeltem rá.
- Nem akarok mondani semmit csak elmerengtél. – Tommi ekkor „műköhögéssel” jelezte nekem hogy tudni akarja azt a dolgot amin elmerengtem. De nem figyeltem Tommira csak mentünk előre. Próbáltam az agyamat másra irányítani. Sikerült is mert a rázókövek szélén próbáltam egyensúlyozni ami összejött. Kicsit most gyereknek érezhettem magamat, bár elméletileg az is vagyok. Néha még a pálya melletti vonalakon is végig mentem, amin a fiúk jól szórakoztak, hogy épp most élem ki gyerekkoromat. Észre se vettem, hogy körbeértünk már, így Sebi szólt rám hogy visszaérkeztünk. Sebivel leültünk a büfébe. Alice-tól kértünk egy-egy Red Bullt és azt kortyolgattuk. Ránéztem a falon lévő órára és erről jutott eszembe hogy azt se tudom hogy hányadika van.
- Te Alice, hányadika van?
- 11.- e.
- 11????
- Igen, miért?
- Úr isten!!!- csaptam homlokomra mire Sebi nagy szemekkel rám nézett –Holnap után lesz anyukám születésnapja!! És nem tudom személyesen felköszönteni, de még csak ajándékot se tudok venni neki! –szomorodtam el.
- Hívd el!- mondta Sebi.
- Hova??
- Hát ide, Abu Dhabiba, biztos örülne neki.
- Nem is olyan rossz ötlet. De mit csinálna itt?
- Hát megismerné az itteni környezetet, meg akár barátkozhat is. –bökött a fejével az épp belépő Christianra.
- Jaaa értem már- mosolyodtam el. De egyedül úgy se utazik ide…
- Jöjjön a tesód is. Jaaa nem is mondtam neked, hogy ma érkezik apu és Fabi?
- Nem ezt nem is mondtad.
- Na hogy szóval akkor anyukád tudna apuval beszélni a tesód meg Fabival lenne.
- Végül is jól hangzik, most rögtön foglaltatok nekik jegyet. Őőő szerinted használhatom Chris gépét?
- Nem tudom, kérdezd meg. –épp felénk tartott.
- Sziasztok, fiatalság.
- Szia Chris. Azt akarom megkérdezni, hogy használhatom az irodádban lévő gépet, mert szeretnék két repülő jegyet foglalni.
- Persze, de minek neked két jegy?
- Hát mert holnapután anyukámnak szülinapja lesz és ezt az utazást kapná szülinapjára, meg így láthatnám, és személyesen fel tudom köszönteni.
- Menj csak, itt a kulcs –majd kivette a zsebéből a kulcsot és odaadta nekem. Amikor oda értem az irodája elé kinyitottam, majd a géphez ültem. Amíg az interneten foglaltam le a jegyeket addig közben felhívtam anyukámat. Kicsöngött 4x majd beleszólt.
- Halló?
- Szia anya én vagyok az- mondta vidáman.
- Jaajj szia, de régen hallottam a hangodat. Hogy vagy? Milyen Abu Dhabi?
- Köszi anya meg vagyok és ez a hely egyszerűen isteni.
- Na jól van örülök.
- Anya azért hívlak mert lenne a számodra egy meglepetésem.
- Milyen meglepetés??
- Igazából nem lesz így meglepetés, de el kell mondanom. Foglaltam neked és Márknak két jegyet a ma esti járatra Abu Dhabiba. –hatásszünet.
- Micsodaaaa??? –visította a telefonba
- Igen, én ezt adom neked szülinapi ajándékként.
- Úr isten kis lányom ezt nem hiszem el, én..én nagyon köszönöm- mondta már-már sírós hangon.
- Úgy hogy kapkodd magadat, mert este 8kor indul a géped. A recepciónál át tudod venni a jegyeket. A te nevedre írattam.
- Köszönöm- hálálkodott.
- Nincs mit, na megyek már, majd csörögj rám ha ideértél én meg kimegyek a reptérre.
- Oké, Vigyázz magadra!
- Te is, szia, puszi.
- Szia kislányom –majd bontottuk a vonalat. Ekkor épp Chris jött be.
- Na sikerült a jegyfoglalás?
- Igen, és majd olyan éjjel 1 körül érkeznek meg. Majd bemutatom neked, meg a tesómat is
- Oké, már nagyon várom – mosolyodott el. Norbert és Fabi este 6kor érkeztek meg. Én mentem ki eléjük a reptérre, mert Sebinek megbeszélése volt. Amikor beértem a váróterembe még nem szállt le a gépük, így egy újságosnál válogattam az újságokat. Megakadt az egyik újságon a szemem, amire hatalmas piros betűkkel rá volt írva „Úton a legkisebb Vettel örökös” Azonnal megvettem az újságot, szerencsére az eladó nem ismert fel. Leültem az egyik székre és elkezdtem olvasni.
„ Sebastian Vettel barátnője terhes?! Mostanában elég bő ruhákba látni Diát…Ráadásul nem iszik bele a győzelmi pezsgőbe se, pedig amióta együtt vannak mindig beleivott, így ez okod ad arra hogy terhes lett….”
- Az eszem megáll!!! Holnap azért is egy testre feszülős ruhát veszek fel….- pufogtam magamban. Ekkor írták ki hogy megérkezett a gép. Felálltam, majd közelebb mentem a bejárathoz. A tömegben nem nagyon lehetett látni őket, így próbáltam lábujjhegyre állni. Egyszer csak Fabi fut felém vállán két nagy táskával, ki se látszott a táskáktól.
- Diaaaaaa- kiáltotta
- Sziaaaa- olyan erővel „csapódott be”hogy ha nincs mögöttem egy oszlop akkor a földön végeztük volna. Ekkor Norbert is megjelent.
- Szerbusz Dia- két puszival köszöntött. Fogtunk egy taxit és a hotel felé vettük az irányt. Útközben pedig elmeséltem nekik hogy anyukám és a tesóm jönnek ide. Fabi szinte ki ugrott a bőréből, hogy lesz majd egy játszó pajtása, Norbert pedig végre megismerheti anyukámat, és a tesómat. Amikor megékeztünk, a már lefoglalt szobát, ami mellettünk volt, elfoglalták majd lepakolták a cuccaikat és átjöttek hozzánk. A fiúkkal jól elbeszélgettem. Fabi mesélt a suliról, Norbert pedig a mindennapjairól, de előkerültek Sebiről a gyerekkori sztorik is. Norbert nagyban mesélte azt amikor Sebi 4 éves korában szánkónak használt egy nagy tálcát és azzal „száguldott” le a lépcsőn, amikor is Sebi belépett az ajtón.
- Sziasztok, mi ez a nagy röhögcsélés?- kérdezte
- Áhh semmi csak épp most mesélte el apukád hogy milyen kis ördög fióka voltál- kuncogtam
- Tényleg??Én már nem is emlékszek rá –telepedett le mellém a kanapéra.
- Én pedig tisztán emlékszek rá. A szívbajt hoztad ránk anyáddal. Meg is kaptad érte a magadét. Elvettük tőled a biciklidet, meg az én általam készített mini gokartodat.
- Jaaaa tényleg most már emlékszek rá. Ott sírtam nektek napokon keresztül hogy legalább a gokartot adjátok vissza- mosolygott. – Na elmegyek zuhanyozni aztán már fekszek le- mielőtt elment volna zuhanyozni egy csókot lopott. Norberttel még beszélgettünk egy kicsit, majd ők is elmentek. Ameddig Sebi bent volt addig én készítettem magunknak egy-egy bögre
forró csokit. Amikor kijött, hát hogy is fogalmazzak…megakadt a lélegzetem egy pillanatra, igaz már vagy 100x láttam így,de akkor is, csak egy törölköző volt a derekára csavarva, a haja vizes volt, a vízcseppek pedig az enyhén kidolgozott testén folytak le. Szívdöglesztően nézett ki, legszívesebben letepertem volna, de ha megteszem akkor az biztos hogy nem lett volna energiám felkelni és kimenni a reptérre anyám elé, szóval inkább,hogy magamhoz térjek, beleittam a forró kakaóba ami nem volt túl jó ötlet mert elégette a nyelvemet, de legalább magamhoz tértem. A másik bögrét odaadtam Sebinek. Mielőtt kimentünk volna az erkélyre felvett egy boxert és egy fehér trikót, a haját pedig megszárította. Mind ketten leültünk szembe egymással egy napozóágyra és szürcsöltük a kakaónkat. Egy ideig csak egymást vagy a csillagos eget néztük, végül én törtem meg a csendet.
- Ugye tudod azt hogy vasárnap akár világbajnok lehetsz?. – nem szólt semmit csak elmosolyodott, majd a távolba révedt. Tudtam hogy ilyenkor elgondolja hogy milyen lenne ha megnyerné a vb-t. – Nem kéne már ágyban lenned? Már lassan 11 óra lesz.
- De, már kezdek fáradt lenni- majd egy nagyot nyújtózkodott, megitta még ami a poharába volt, majd megköszönte és egy csókot lehelt az ajkamra. Bement de a háló előtt visszafordult:
- Mikor kell menned anyukádért?
- Éjjel 1-re itt lesznek.
- Nem fekszel le?
- Minek arra a 2 órára? Ha lefekszek nem birok majd felkelni.
- Végül is igaz, de ne menjek veled?
- Nem kell, aludj csak.
- De félek, hogy valami bajod esik- nézett rám aggódó szemekkel.
- Nem fog nagylány vagyok, tudok magamra vigyázni- mosolyogtam rá szelíden.
- Hát inkább épp hogy nem vagy nagylány…- na jó ez egy kicsit fájt.
- De igen is az vagyok, annak érzem magam, csak papíron vagyok kiskorú…- tettem keresztbe a karjaimat. Kissé bántott a dolog, mert még soha nem mondta és nem is érdekelte, hogy kiskorú vagyok.
- Jól van na- majd odajött és megölelt. –Csak tudod féltelek, ha valami bajod lesz, akkor azt soha nem bocsájtom meg magamnak- nézett rám nagy szemekkel. Ha én nem mehetek akkor valaki kísérjen el.
- Jó, de ki?
- Hát mivel a szerelők és Chris a pályán vannak, Tommi meg már alszik, és nem akarom felkelteni és a hotelbe olyan ismerős, nincs aki eltudna kísérni, kivétel 1személyt, akit szinte a hátam közepére se kívánok, mert állandóan legyeskedik körülötted ,de még is csak fiú és megtudna védeni ha baj van..
- És ki az?
- Bence- amikor meghallottam a nevét összeszorult a gyomrom is. Vele most nagyon nem akartam találkozni.
- Pont ő?
- Igen.
- De és nincs senki más, aki elkísérjen?
- Miért nem akarod, hogy Bence kísérjen el?- húzta fel az egyik szemöldökét. Ajaj megszólalt a vészjelző!!
- De jó lesz ő is! Felhívom és megkérdezem tőle.
- Jól van, akkor vigyázz magadra –majd megcsókolt és visszaballagott a hálóba én meg elindultam Bencéhez.