45. rész

Sziasztok tudom hogy most nagyon utáltok amiért rég nem hoztam friss, de beütött a tavasz és vele együtt a szerelem is :$:$ :DD, Meg most itt van meghoztam a frisst, most is 4 komit kérek, és most megpróbálok pontosan hozni majd, addig is Enjoy it! :DD


Ahogy bezárta egyből az asztalnak döntött. Megfogott és felültetett az asztalra. Közben pedig heves csók csatába kezdtünk. Az asztalról röpültek le a pappírok, füzetek, ceruzatartó és mi egyéb. Teljesen hozzám dörgölőzött így éreztem kíván, nem is kicsit. Érzékien simogatta a combom belső részét közben pedig a nyakamat csókolgatta. A szoknyámat teljesen felgyűrte egészen a derekamig. Én sem hezitáltam sokat lehúztam a cipzárját, majd megszabadítottam pólójától. Belenéztem tengerkék szemeibe, amelyek vágytól izzottak. Teljesen a hatalmába kerített mind mindig. Olyan gyorsasággal húzta le rólam a fehérneműt, hogy az elszakad.
- Héé ez volt a kedvenc bugyim!- néztem rá durcásan.
- Majd kapsz másikat- suttogta a fülembe, majd belém hatolt. Ez annyira hirtelen ért hogy hangosan felnyögtem. Sebi persze egyből a kezét a szám elé tette.
- Pisszt! Halkabban, mert így lebukunk – suttogott.
- Könnyű ..azt ….mondani- próbáltam kinyögni valamit. Először lassan és érzékien mozgott bennem majd gyorsan és vadul. Próbáltam egy hangot se kiadni, de nagyon nehéz volt. A hátunk mögötti telefont lelöktük, majd hátrafeküdtem, a lábamat a nyakába akasztottam, és úgy mozgott bennem. Már nagyon közel voltam a csúcshoz, csak hogy lépteket hallottunk az ajtó felöl. Sebi egy kicsit abbahagyta, így csak füleltünk. Chris és Ciaron ,(Sebi mérnöke) hangját hallottuk az ajtó felől.
- Most mit csináljuk? –kérdezte suttogva. Gyorsan előtúrtam a táskámból a telefonomat és tárcsáztam Alice-t
- Szia Dia, mond mizu?
- Szia, kérhetnék egy hatalmas szívességet?
- Mi lenne az?
- Christ ki kéne iktatni egy kis időre, itt áll az irodája előtt.
- Nem értem..
- Bent vagyunk Sebivel az irodájában, majd mindent elmagyarázok, csak vidd innen el- szinte már könyörögtem neki. Közben Sebi újra belém hatolt, amit én egy kis nyögéssel díjaztam, pont bele telefonba.
- Óóóó, értem már- hallottam a hangját hogy kaján vigyorra húzza a száját. – Már is indulok- majd bontottuk a vonalat.
- Látom nem vagy szívbajos- ültem fel. Ő csak a fejét csóválta. Hallottuk hogy Alice megérkezett, és „eltávolította” Christ az ajtó közelében, majd folytattuk ahol abbahagytuk, csak hogy most át tértünk a kanapéra, már nagyon elzsibbadtam az asztalon. Sokkal kényelmesebb volt a kanapé, mint az asztal, legelőször is ide kellet volna jönnünk. A kanapéra ült én pedig az ölében ültem. Most én diktáltam, egyből gyors tempót diktáltam. A szeme kezdtek elsötétülni ez azt jelezte, hogy közel van a csúcshoz. Hirtelen maga alá fordított és mélyen belém hatolt. Éreztem már nagyon közel vagyok a csúcshoz, már kezdett megszűnni körülöttem a világ, majd hirtelen amolyan robbanásszerűen rám tört. Hogy ne sikítsak fel, beleharaptam a díszpárnába. Sebi is utánam elért a csúcsra, majd legördült rólam, csak hogy nem számolt azzal hogy a kanapé egyszemélyes így a földön kötött ki. Nem bírtam ki nevetés nélkül, így hangosan kiröhögtem.
- Héé nem ér kinevetni- ö is röhögött magán. Majd elterült a földön, én pedig lemásztam hozzá és a mellkasára hajtottam a fejemet. Mind kettőnk szíve még mindig vadul vert, de lassan visszaállt a normál állapotába.
- Fel kéne kelnünk!!- mondtam Sebinek.
- Még maradjunk egy 5percet- kérlelt.
- Nem lehet, mert bármikor visszajöhet Chris és még a szobát is vissza kell rendezni a normál állapotába- ültem fel és néztem körbe. Hát a szoba olyan volt mintha bomba robbant volna.
- Igaz- majd összeszedtük magunkat, a pappírokat visszarendeztük eredeti állapotába, a telefont és a ceruzatartót is visszatettük az asztalra. A kulcsot elfordítottuk, majd kiléptünk. Szerencsére senki se volt a folyóson, így észrevétlenül visszasuhantunk a büfébe. Sebi elment megkeresni a mérnökét én pedig leültem a pulthoz. Alice egyből oda könyökölt elém.
- Látom az elmúlt órában jól érezted magadat!! Na mesélj!! Milyen volt??– mondta nagy hévvel.
- Hát azért annyira nem részletezném, mert ez magánügy- mondtam mosolyogva.
- Naaannaaa csak egy kicsi részletet, lécci- nézett rám nagy szemekkel.
- Na jó, dióhéjban annyi hogy az én drágalátos párom „kissé” kanos lett, így még az se tántorította el hogy Chris szobájába csináljuk. Hát annyi volt az egész hogy bezárkóztunk majd megcéloztuk Chris asztalát
- Tyűűhaa
- Aztán simogatott, csókolgatott..stb. stb. és akkor a szinte letépte rólam a...- ekkor szembe jutott hogy ott hagytuk az irodába bugyimat.
- Óhhh b+!!! A bugyim!!!- felkiáltottam, még szerencse hogy magyarul. Eszeveszett tempóban rohantam az irodája felé. Ahogy odaértem kopogtam bár reméltem, hogy nem lesz bent, csak nem volt szerencsém. Egy hangos „Gyere” után bementem. Ahogy beléptem egyből szemet szúrt a bugyim ami sikeresen az ablak melletti virágon landolt, még szerencse hogy zöld volt a bugyim.
- Mi járatban erre felé?- épp csak egy pillanatra nézett fel, mert valamit bőszen számolt. Először szinte semmi sem jutott az eszembe, de hirtelen beugrott, és kérdezősködni kezdtem anyáról.
- Hát csak gondoltam benézek, és látom ma jól elvoltál anyával- közben az ablak felé vettem az irányt, de a szemem sarkából figyeltem a bugyit.
- Khmm.. hát igen, okos, kifinomult nő- felállt, majd a szoba másik végébe lévő polc felé sietett, így volt egy kis időm, gyorsan lekaptam a bugyimat a pálmáról is belegyömöszöltem a zsebembe. Úgy tettem mintha az ablakon bámulnék ki.
- Szóval el is fogod hívni vacsorázni?- kérdezősködtem tovább, hogy ne legyen túl feltűnő, hogy csak egy kérdés erejéig jöttem be.
- Majd igen….- mondta pirulva.
- Ohh csak nem elpirult a nagy Christian Horner?
- Nincs más dolgod?- kérdezte mosolyogva.
- Ohh dehogyis nincs, már megyek is- majd intettem egy pá-t. Ahogy becsuktam magam után az ajtót, egyből megkönnyebbült a lekelem. Ha észrevette volna Chris a bugyit, akkor nagy botrány lett volna. Visszavánszorogtam a büfébe.
- Na mi van miért rohantál el?- kérdezte Alice. Elővettem bugyit és megmutattam neki, de úgy hogy csak ő lássa.
- Egy bugyi?
- Igen az én bugyim, ami Chris irodájában lévő pálmán landolt, és ha Chris észre veszti, akkor nagyon megütöttük volna a bokánkat.
- Ohh ennyire kanos a pasid, hogy elszakít egy ilyen szép bugyit?
- Hát látod- mondtam mosolyogva. Egészen „zárásig” a büfében ültem. Bár még este 7 kor is bent voltunk. Nem volt kedvem visszamenni a hotelbe így segítettem takarítani Alice- nak. Közben pedig előkerült a „Hülkenberg téma” is.
- Nos akkor mi a helyet Nicoval?- kérdeztem közben a székeket rakosgattam az asztalra
- Háátt…volt már egy randink és ma is elmegyünk valahova.
- Nocsak! És hova?
- Hát a tengerpartra sétálni- mondta pirulva.
- Óóóhh micsoda romantikus- mondtam mosolyogva. –És hányra kell menned?
- Fél 9- kor talizunk.
- De hát már háromnegyed 8 van!!!
- Igen, tudom, de még be kell fejeznem ezt.
- Nem-nem szó sem lehet róla, azonnal visszamész a hotelba és elkezdesz készülődni- toltam az ajtó felé.
- De..- leintettem
- Nincs semmi de!!- szóltam rá. – Majd én befejezem, úgy sincs más dolgom, én ne aggódj, Chris nem tudja meg hogy elmentél.
- Te egy angyal vagy!- majd szorosan megölelt. Az ablakból néztem ahogy elrohan, majd neki álltam felsöpörni. Miután végeztem vele, már csak egy dolog volt hátra a felmosás. Elég gyorsan kész lettem vele, épp lekapcsoltam a villanyokat, mikor egy kar fonódott a derekamra, amitől kicsit összerezzentem.
- Mi van rossz a lelkiismereted?- suttogta a fülembe.
- Dehogy, csak megijedtem- fordultam vele szembe.
- Amúgy mit csináltál itt egyedül?- nézett be a sötét büfébe.
- Felsöpörtem és felmostam.
- Tee???
- Igen én.
- És Alice?
- Randija van.
- Ohh hát innen fúj a szél- mondta már a szálloda előtt- És szabad tudni hogy kivel randizik?
- Nico Hülkenberggel.
- Ohh, szép pár lennének.
- Az biztos- majd megnyomtam az lift gombot. Ahogy becsukódott az ajtó, Sebi egyből nekem esett.
- Délután nem volt elég?- kérdeztem két csók között.
- Nem- majd újra megcsókolt. Amikor felértünk még mindig csókolt ahol csak ért. Alig bírtam bemenni az ajtón.
- Héé Sebastian, neked aludnod kéne már, hogy fogsz így teljesíteni holnap??
- Könnyen és egyszerűen!- vont vállat.
- Na persze, irány fürdeni!- parancsoltam rá, és a fürdő felé mutattam.
- Na jó- majd elvánszorgott. Közben egy kicsit ledőltem az ágyra, aminek az lett a következménye, hogy elaludtam. Annyit éreztem még hogy valaki rám rak egy vékony takarót és utána egyből álomországba kerültem.