44. rész

Sziasztok, először is bocsi hogy megkéstem a frissel, de rengeteg dolgom volt ebbe az utóbbi 4napban,másodszor pedig itt a friss!! :DDD harmadszor pedig a komi határ 4, majd ha elolvassátok akkor megértitek hogy miért ;) :D Nem fogom egy könnyen odaadni a kövi részt, úgyhogy komizni,komizni :DDD Enjoy it! :DD


Reggel kopogásra ébredtem. Nagyon nem akartam még felkelni az ágyból fárad voltam még, de csak nem akarták abba hagyni, mert most már ketten kopogtak. Kinyitottam a szememet és láttam mellettem az ágy üres, szóval Sebi már elmehetett.
- Megyek máár!!!- kiabáltam ki idegesen. Felvettem egy fürdőköpenyt és az ajtóhoz vonszoltam magamat. Kinyitottam, és a tesóm egyből berontott a szobába, utánam meg anyám.
- Csak ti vagytok?- majd ledobtam magam a kanapéra amin elterültem.
- Hát kösz! Még mindig pizsamában vagy öltözz fel és gyerünk!!
- Ajjjj- nyöszörögtem.
- Ne nyögj!! Kapd össze magadat. –majd odalépet az ablakhoz és elhúzta a függönyöket. Olyan világosság lett a szobába hogy egy pillanatra nem is láttam. Kinyitotta az ablakokat és megcsapta asz orromat az a sivatagi száraz levegő.
- Menni az idő?- kérdeztem.
- Már 11 óra van.
- Mennyi?- kaptam fel a fejemet.
- Igen jól hallottad, siess, de már úgy is lekésted az első edzést!
- Óhhh, pedig megakartam nézni- feltápászkodtam ülőhelyzetbe.
- Diaaa!!! Menjünk!!!- rángatott Márk fel a kanapéról.
- Pizsamába?
- Úgy is jó leszel csak menjünk már, látni akarom az autókat, meg Fabit is!!!- hisztizett.
- Jó csak ne hisztizz!!- felkeltem a kanapéról és a hálóba mentem. Mivel még tegnap megígértem magamnak hogy ma egy olyan ruhát veszek fel ami testre simulós, elővettem egy fekete térd fölé érő ruhámat, majd egy sárga színű magas sarkút és a hozzá illő táskát. Csak akkor vettem észre hogy egy vörös rózsa és egy cetli díszelgett az ágyon amikor megakartam csinálni az ágyat. A cetlin ez állt: „ A legszebb, legcsodálatosabb nőjének a világon, Szeretlek!” Elmosolyodtam, és ez egyben meg is lepett, mert a kis cetlire magyarul volt ráírva, pedig még írni meg se tanítottam. Tudta azt hogy imádtam azt amikor magyarul próbált meg beszélni hozzám, részben sikerült is, de néha nagyon nyakatekert mondatokat fogalmazott meg. Ahogy erre visszagondoltam, újra megjelent egy hatalmas vigyor az arcomon. Ekkor a tesóm „berontott” a hálóba
- Kész vagy már???
- Mindjárt!- bementem a fürdőbe és gyors feldobtam egy alap sminket, a hajamat felfogtam, de amolyan lazán, majd egy hajpántot raktam bele. Mielőtt elindultam volna még a bőröndbe megkeresni kezdtem egy nyakláncot, csak hogy nem igazán találtam meg, ekkor a kezembe akadt egy karkötő, jobban megnézve ez a szerencsét hozó karkötőm volt, amit már többször is kerestem csak nem találtam.
- Ohh már mióta kerestelek, és végre megtaláltalak!!. –majd felraktam.
- Nocsak milyen szép nagy lányom van nekem- mondta anya büszkén, majd megölelt.
- Induljunk máárrr!!!- húzta a kezemet Márk. Végre elindultunk, a hotel előtt fogtunk egy taxi és egyenesen a pálya vitettük magunkat. Épp ebédszünet volt így sokan voltak a paddocba. Mielőtt bementünk volna felvettem a napszemüvegemet. Ahogy betettük a lábunkat oda egyből letámadtak minket a fotósok, ez engem már nem zavart, én már megszoktam, de anyát és Márkot láthatólag nagyon zavarta. A Red Bull Home-jához érve én már rutinosan mentem be, míg anyáék megszeppenve léptek be, főleg a tesóm, egész végig fogta anya kezét. Ahogy beértünk egyből rám köszöntek a többiek én pedig viszonoztam. Anyáék érdeklődve néztek körbe és körbe. Belépve a büfébe egyből megpillantottam Sebit aki mellett ott ült Chris is, meg persze Norbert és Fabi is. Sebi épp spagettit tömött magába, imádta az olasz kaját. Nagy mosollyal mentem oda hozzájuk, és rájuk köszöntem.
- Sziasztok!!- majd egy cuppanós puszit nyomtam Sebi arcára, mert a szája tele volt spagettivel.
– Had mutassam be az anyukámat és a tesómat. - Judit Németh, ő pedig Márk Németh- Christian szeme egyből felcsillant.
- Üdvözlöm a hölgyet- majd fel állt és illedelmesen kezet csókolt. Már messziről látni róla hogy angol. Anyám persze fülig pirult, ami kissé meglepett, mert így 40 éves kor tájékán is el tud pirulni az ember egy ilyen dologtól? Én közben helyet foglaltam Sebi mellet.
- Szerintem tegezzük egymást, és szólíts Chris-nek. –mosolygott rá.
- Rendben Chris- viszonozta, majd leült Chris mellé. Márk pedig odahúzott egy széket Fabi mellé. Sebi és Norbert is köszöntötte anyukámat. Fabi persze egyből elkezdett magyarázni Márknak németül aki egy büdös szót sem értett belőle. Márk csak furcsán nézett rám.
- Fabi ő nem tud németül- mondtam neki.
- Hmm az kár, de nem baj majd anélkül is megértük egymást. – Gyere mutatok neked valamit- fogta meg a kezét és mutatott az ajtó felé.
- Ne menjetek messzire!- szólt rá Norbert, majd eltűntek.
- Húú tele vagyok!!- simogatta meg a hasát, majd kényelmesen hátradőlt.
- Ne félj, le fogom dolgoztatni veled! –mondta Tommi aki éppen ekkor jelent meg, majd odahúzott egy széket és leült közénk.
- De aztán dolgoztasd meg jól ne, hogy itt nekem megpocakosodjon!- kacsintottam Tommira aki viszonozta.
- Ki kérem magamnak!!- hördült fel, majd bevágta a durcit. Esküszöm, mint valami 2éves.
- Így van, ha én is ledogoztam volna spagettiket, akkor most nem lenne ilyen pocakom.
- Szerintem nincs nagy pocakod- szólt közbe anya. Na ezek között tuti lesz valamit. Végül is Sebit kiengeszteltem egy forró érzéki csókkal.
- Ajj gyerekek legalább ne előttem!- szólt ránk Tommi.
- Miért?- kérdezte Sebi.
- Mert rettentően hiányzik Dóri- mondta szomorkásan.
- De hogy-hogy nem jött veled?
- Mert balett versenyen van, sajnos nem tudom megnézni, de megígértem neki a következőre már biztos elmegyek.
- És azért jön, nem?
- Persze, ha minden igaz estére már itt lesz. Nem hagyná ki a döntő futamot.
Lassan véget ért az ebédszünet és bementünk a boxba, anyuék csodálkozva nézték a dolgokat. Meg kértem Ann-t, Sebi sajtósát hogy egy kicsit kalauzolja körbe, mert nekem most „halaszthatatlan dolgom akadt”. Igazából csak a konyhára mentem segíteni a szülinapi tortát elkészíteni.
- Sziasztok, nos akkor hozzákezdhetünk? – vettem le a fogasról egy kötényt, azért még sem akartam hogy a fekete ruhám tiszta liszt legyen. Már előre megbeszéltem velük és Chris is szívesen segített volna, de hát neki ügyelnie kell az edzést. 1,5 óra alatt végeztünk a szilva torta elkészítésével. Épp a gyertyákat pakoltam rá, amikor Chris benyitott.
- Na hogy állsz?- jött oda
- Már csak a gyertyákat teszem rá.
- Tyűűhaaa, ez nagyon szép torta- ámuldozott.
- Igen nekem is tetszik, és remélem örülni fog neki- majd ráraktam az utolsó gyertyát is- Kész!!
- Biztos vagyok benne- mosolygott rám kedvesen. Ameddig kipakolták az ebédlőbe a poharakat, pezsgőket és a tortát, addig én elmentem megkeresni anyát. Szinte az egész paddockot végig jártam, de sehol sem találtam. Visszatérve a Home-ba rájöttem hogy 1helyen még nem néztem meg, fent a Paddock Club-ban. Felmentem és egyből megpillantottam őket.
- Alig találtalak meg benneteket. Gyere velem anya, mutatni akarok valamit neked. - majd karon ragadtam és húztam magam után. Ann persze előre futott hogy szóljon nemsokára odaérünk. Az ajtóban megállva, előre tessékeltem anyát. Amikor beléptünk mindenki egyszerre felkiáltott.
- Boldog Szülinapot!!!!!!!- igaz nem sokan voltunk, kb 10-en lehettünk.
- Úr isten, köszönöm mindenkinek. –majd odasétált mindenkihez és egyenként megölelgette őket.
- Anya vágd fel tortát!- mondtam neki. Odaállt a tortához és mielőtt felvágta volna..:
- Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám, de legfőképp az én nagy és okos lányomnak, aki ez mind ajándékul adta nekem. Tudom hogy nem voltam mindig az a minta anya és szerintem ezt mind meg sem érdemlem, de nagyon szépen köszönöm!- a végére már folytak a könnyei, és nekem is. Elfújta a gyertyákat és felvágta a tortát. Közben pedig koccintottunk, de persze akik vezetnek még azoknak csak gyerekpezsgő járt. Kuncogva figyeltem ahogy Chris és Sebi a gyerekpezsgőt szürcsölik. Amikor már mindenki magába tömte a tortát, mindenki ment a dolgára vagy épp „sziesztázni”. Chris és anya elmentek sétálni a paddocba, Norbert pedig elment megkeresni a gyerekeket, Sebi és én egy nyugisabb helyre mentünk, a szobájába. Már a „szülinapi bulin” jelezte hogy akar valamit tőlem! Amikor odaértünk lenyomta a kilincset csak hogy az-az ajtó nem nyílt.
- Héé ezt ki zárta be??- majd újra megpróbált bemenni csak nem sikerült. – Várj csak gyere van egy ötletem- majd maga után húzott. Chris irodája előtt álltunk meg.
- Ugye ezt nem gondolod komolyan??
- Dehogyis nem- majd benyitott, és egyből kulcsra is zárta.