2011. január 15., szombat

10. rész

Reggel komás fejjel ébredtem, mert egész éjjel ezen agyaltam, valahogy nem értettem Sebit, mert nem szeretnék csapdába esni, nem akarom hogy a végén én szenvedjek, és ezért próbálom távol tartani tőlem, de néha nagyon nehéz. Tudom hogy ő nem olyan de valahogy mégis, nem bízok meg benne eléggé, de ez majd változhat a jövőben. Ahogy vége szakad a gondolatmenetemnek felkeltem és a fürdő felé vánszorogtam, de amikor megláttam magam a tükörben, egy szörnyet láttam. Táskás szem, kócos haj és még sorolhatnám. Majd lassan nekiálltam embert varázsolni magamból. Amikor végeztem épp az ajtón akartam kilépni, mikor Seb szélsebesen beviharzott, és a kezembe adta az újságot.
- Nézd csak meg- mondta mosolyogva, és leült a kanapéra. Én ránéztem ez újságra és hatalmas betűkkel volt ráírva hogy:
„ Sebastian Vettel és Claudia Németh egy pár!?Tegnap lencsevégre kaptuk Sebastian és Claudiát ahogy reggel együtt jöttek ki a motorhome-ból ami arra enged következtetni hogy együtt töltötték az éjszakát.”- olvastam hangosan.
- Te atya úr isten!!!!- néztem hol Sebire hol a kezemben lévő újságra, majd egyszer csak elröhögtem magam és velem együtt nevetett Sebi is, majd leültem mellé.
- Te, nem is tudtam hogy mi egy pár vagyunk- néztem rá
- Én se. –majd újra hangos röhögésben törtünk ki. Majd amikor abba tudtuk hagyni, elindultunk a pályára a lányok társaságában. Ahogy megérkeztünk egyből fotósok és riporterek rohamoztak meg minket. És csak úgy záporoztak a kérdések.
- Claudia, igaz hogy együtt vannak Sebastiannal?
- És az hogy már úton van a Vettel trónörökös?? – na azt már nem hagyhattam szó nélkül.
- Maguk tisztára meghülyültek, már hogy várnék tőle babát ha még le se fek…..- ekkor Sebi megragadott és kirángatott a tömegből és gyors léptekben a Red bull boxa felé vettük az irányt ahogy beértünk egyből letámadott.
- Már megmondtam hogy ha kérdeznek ne beszélj semmit se rólad, se rólam se rólunk. – mondta hevesen.
- Jól van, de nem kell nekem esni. Miért van olyan hogy „rólunk”???
- A firkászok szerint van…
- Meg különben azt már nem hagyhattam szó nélkül, hogy „babát várunk”, ez kész elmebaj.
- Figyi nem kell foglalkozni velük, ők minden hazugságot kitalálnak - erre lesütöttem a szememet.
- Amúgy tudod hogy mit mondtál?- kérdezte mosolyogva.
- Persze tudom, hogy mit mondtam.
- Mert azt mondtad hogy MÉG nem feküdtünk le egymással –mondta huncutul – És ez újra befogja indítani a firkászok agyát.
- ÓÓóó hogy az a...- egyszerre két érzés is kavargott bennem, az első hogy- hogy lehetek én ilyen hülye, hogy azt mondtam MÉG nem feküdtünk le, szólva ebből simán ki tudják következtetni, hogy majd valamikor, meg fog történni, kettő...inkább csak annyit fűzök hozzá hogy Sebi fantáziája beindult =D.
- Na jó szerintem hagyjuk ezt, már kéne készülődnöd az időmérőre.
- Oké - oké, gyere menjünk. – majd elballagtunk, Sebet bekötötték én meg hátra felültem a pultra, majd felvettem egy fülest és egész végig keresztbe tett ujjakkal szorítottam. Végül csak. 4. lett. Ameddig Sebi interjúkat adott addig megkerestem a lányokat, épp a Toro Rosso kamionja előtt haladtam el amikor is megláttam Katát és Davidot csókolózni, úgy bámultam őket mint borjú az új kapura. Gondoltam magamban, na ezek nem teke-tóriáztak. Jobb lesz ha lelépek mielőtt még észre vesznek, majd újra elindultam megkeresni a többieket. Ahogy elsétáltam a Red Bull ’háza’ előtt észrevettem Nikyt, Adrit és Dórit ahogy Kimivel, Jaimével és Tommival beszélgetnek.
- Sziasztok-, majd leültem. Mi jót csináltok?
- Csak beszélgetünk –vágta rá egyből Dóri.
- Még maradtok vagy jöttök vissza a hotelbe?
- Én maradnék- mondta Niky
- És ti lányok? –kérdeztem tőlük.
- Mi is, majd a fiukkal megyünk haza.
- Oh, oké akkor én megyek szerintem már végzett Sebi az interjúkkal. - Majd elköszöntem tőlük és megcéloztam Sebi szobáját, kopogás nélkül bementem.
- Szia Seb, mehetünk?- kérdeztem tőle.
- Persze- persze, csak még hozom a cuccomat. –majd felkapta a hátitáskáját és egy pár ajándéktáskát.
- Az meg mi? Kitől kaptad? –kérdeztem tőle kíváncsian
- A rajongóimtól.
- És mi van benne?
- Még nem tudom, majd megnézem. - majd beszálltunk a kocsiba és elkocsikáztunk vissza a szállodába. Amikor odaértünk egyből felmentünk lifttel és mielőtt még beléptem volna a szobámban…
- Várj! Elfelejtettem mondani hogy ma lesz egy üzleti vacsora az éteremben, izé nem muszáj neked megjelenned de…
- Szívesen elmegyek- vágtam közbe a szavába.
- Akkor jó 8 kor lesz- mondta mosolyogva.
- Oké, és ki kell öltözni?
- Hát lesz pár fejes ott, meg befektetők, szóval csak legyél csinos.
- Meglesz –kacsintottam rá, - majd bementem a szobába. Lezuhanyoztam, hajat mostam, kisminkeltem magam, hajat vasaltam majd kiválasztottam egy kékeslilás árnyalatú ruhát (http://www.bonprix.hu/pub//94/3/943334_600.jpg) és egy lila magas sarkút (http://boltkoros.blog.nlcafe.hu/files/lilaszatOonszandi.jpg). Pontosan 8-ra elkészültem, és amikor kiléptem a mellettem lévő ajtó is kinyílt és egy elegáns Sebi jött ki.
- Wáóóó...gyönyörű vagy.
- Köszönöm, de te sem panaszkodhatsz. –mosolyogtam rá.
- Hölgyem- majd a karját tartotta, belekaroltam és úgy mentünk le az éterembe. Amikor beértünk egyből egy elkülönített hatalmas asztalhoz vezetett ahol csupa-csupa ismeretlen emberek ültek, csak Christ és Adriant ismertem. Ahogy leültünk egyből jöttek a pincérek a rendelést felvenni. Rengeteg ital volt az asztalon és főleg alkohol, gondoltam, ha már egyezer itt vagyok akkor iszok 1-2 pohárral. Amikor kihozták a vacsorát mindenki hozzálátott. Ahogy láttam elég rendesen elkezdett fogyni az ital. Amikor mindenki befejeztek a vacsorát elkezdtek olyan dolgokról beszélni, amit nem igazán értettem, és ezt Sebi kifigyelte. Ahogy láttam ő is unta magát, ahogy én. Majd arra lettem figyelmes, hogy az asztal alatt egy cetlit adott a kezembe. A cetlin ez állt:
„Gyere lépjünk le!!!Mutatni akarok valamit” =D
Egy aprót bólintottam. Majd felálltam az asztaltól és elnézést kértem. Majd leléptem és a megvártam Sebet a lépcsőnél, aki pár perccel utánam jött.
- Szerinted nem lesz feltűnő hogy eltűntünk??
- De, de nem érdekel- vigyorgott rám – Na gyere. – majd megfogta a kezem és húzott maga után, majd beszálltunk a liftbe és megnyomta a legfelső emeletet. Amikor felértünk Sebi egy vasajtó felé vonszolt.
- Hova megyünk??- lettem nagyon kíváncsi.
- Majd meglátod. – majd kinyitotta az ajtót és megfogta a kezemet és beléptünk illetve kiléptünk az ajtón. Amikor kiléptem csodálatos látvány tárult elém. A tetőtéren voltunk. A város kivilágítva innen fentről káprázatos volt és a fények egymást kergetve táncoltak a város felett. Lentről hangos zene szűrődött fel ide a magasba, gondolom nem messze lehet egy koncert, és még itt is tisztán lehetett hallani. Egyből felismertem ezt a számot (http://www.youtube.com/watch?v=a0xWOhoMld0) Ez egy gyönyörű szerelmes szám.
- Szép mi?- kérdezte zsebre tett kézzel.
- Gyönyörű! – ámuldoztam.
Majd Sebi megfogta a derekamat és elkezdtünk táncolni, vagy inkább csak ringatózni. A fejemet a vállára hajtottam és beszívtam az illatát, ami teljesen elkábított. Egymást ölelve andalogtunk ritmusra. Majd elkövettem egy nagy hibát, bele néztem Sebi szemeibe, ami melegséget, törődést és szeretetet sugallt. Elvesztem! Végem van! Majd lassan elkezdtünk egymás felé közeledni, már szint csak centi méterek választottak el egymástól és végre megtörtént! Ahogy megcsókolt egyből felszabadultam és mintha a fellegekben jártam volna. A lábam megremegett. A csókja gyengéd és érzéki volt. Az ajkai puhák. Ez egy tökéletes pillanat és egy tökéletes éjszaka és ezt a pillanatot soha senki nem tudja majd elvenni tőlem. Nem akartam, hogy vége legyen ennek a pillanatnak, ha tehetném örökre így maradnák, de nem lehet. Így levegőhiány miatt szét kellet válnunk. És ahogy újra a szemében néztem felfedezni véltem még a boldogságot is. Közben pedig egyfolytában mosolyogtunk egymásra, esküszöm, mint két gyerek. Majd szorosan megöleltük egymást. Egyszerűen képtelen voltam megszólalni, végül Sebi törte meg a csendet.
- Köszönöm.
- Mit?- néztem értetlenül
- Hogy vagy nekem.
- Ohh...- majd újra megöletem. De ekkor kirázott a hideg
- Fázol?
- Igen, egy kicsit.
- Akkor gyere, menjünk - majd kézen fogva elindultunk visszafelé. Az ajtóhoz érve elköszöntünk egymástól egy szenvedélyes csókkal. Majd bementem levetkőztem és bebújtam az ágyba. Kata már rég aludta álmát, de én nem tudtam aludni még, mert folyton Sebire gondoltam és a csókjára. Nem bírnám ki nélküle. Ez olyan mint a drog, függővé tesz!!! Ő az én drogom. !!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése