Amikor beléptünk a terembe tátva marad a szánk. A lépcsőkön vörös szőnyeg futott végig, a mennyezeten 3 hatalmas kristály csillár lógott le, az ablakokon gyönyörű brokát függöny lógott le. Az asztalok fehér selyem terítővel voltak leterítve, a székek is selyemhuzatot kaptak a hátulján egy masnival megkötve. Ez asztalok a terem két oldalán voltak elhelyezve, hogy lehessen táncolni. A zenészek egy kisebb emelvény kaptak helyet. És persze a hatalmas tánc parkettet sem szabad kihagyni. Lassan elindultunk lefelé a lépcsőn, nem kis figyelmet kívánt a belépőnk, ugyan is mindenki a mi 5-ös fogatunkat nézte. (Sebi-Én, Dóri-Tommi, Kimi-Niky, Adri-Jaime, Kata-David). Elég szorosan kapaszkodtam Sebi kezébe, egyrészt azért mert eléggé rosszul esett, néhány embert megvető pillantása, másrészt azért, hogy ne hogy elessek a magas sarkúmba. Még szerencse, hogy nincsenek itt fotósok, mert akkor aztán újra a címlapra kerülhettünk volna mi szerint: „Sebastian és Dia egy pár!” szalagcímen. Mikor a lépcső aljára értünk Chris jött oda elénk.
- Ááá a fiatal gerlepár- mondta Chris csöppet sem halkan.
- Csssssss! Chris még valaki meghallja!- szidtam le egyből.
- Ohh pardon, elfelejtettem, de meg kell hogy jegyezzem hogy gyönyörűek vagytok lányok!- kacsintott ránk. Na most bezzeg bókol. A lányok persze fülig pirultak, de én csak „rosszallóan” megráztam a fejemet. Majd oda mentünk az asztalunkhoz és leültünk. Néhány perc után megkérdeztem Sebit.
- Itt csak F1-es pilóták vannak? Vagy vannak mások is?
- Nem csak F1-esek, vannak itt a Forma-BMW-ből, a Forma 3-ból és a Renault World Series-ból és még sokan mások. De miért kérdezed?
- Hát mert rengeteg ismeretlen arcot látok, és ráadásul olyanokat is akik az én korosztályom beliek - Sebi erre nem szólt semmit, csak belekortyolt az italába. Elég sokáig elcsevegtünk a többiekkel, amikor is megszólalt egy hozzám oly közel álló szám (http://www.youtube.com/watch?v=v22NMAG1k18) , ezt Sebi észre is vette és megfogta a kezemet és parkett felé húzott. Ott elkezdtünk lassúzni. Átkaroltam a nyakát ő pedig a derekamat. Hosszú percekig csak egymás szemébe néztünk. Imádtam azokat a kék szemek, ha mondjuk, egy nap nem láthatnám, szabályosan rosszul lennék, és mérhetetlenül hiányozna, na de nem csak a szeme, hanem maga a lénye. Egyszer csak megszólalt az a szám, amire keringőztem még anno 8.- ba.( http://www.youtube.com/watch?v=ZgKsT-xoukU) Erre már egy kicsit dinamikusan kezdtünk táncolni, és a többiek is csatlakoztak hozzánk. Láthatóan ez a szám elég sok embert megmozgatott, mert hirtelen rengetegen lettünk a táncparketten. Amikor vége lett a számnak elültünk egyet szusszanni. Közben lecsúszott néhány erős ital is a torkunkon. Aminek az lett a következménye, hogy a mi „kis” társaságunk volt a leghangosabb. Páran jelezték a nemtetszésüket, de nem foglalkoztunk vele. Néhány emberből kihozta azt az énjét amire nem is számítottunk hogy van. Tommi egész végig úgy ontotta a poénokat, hogy már az asztal alá sírtuk magunkat a röhögéstől. Amikor már Chris is ránk szólt, egy kicsit visszavettünk magunkból.
- Ugye tudjátok hogy a végén adnak át díjakat - mondta Kimi. Mindenki csodálkozva nézett Kimire.
- És milyen díjakat?- kérdeztem.
- Először átadják a bálkirálynő és bálkirály címet, utána a legszebb ruháért járó címet, meg ilyeneket….,- erre mind2-en egymásra néztünk, és egy dologra gondoltunk, arra hogy megfogjuk nyerni. Telt múlt az idő, és már is a bál vége felé érkeztünk, közben pedig le kellet adni a szavazatokat a győztesekre. Épp egy beszélgetés közepén voltunk, amikor valaki bele szólt a mikrofonba, nem más volt mint Bernie Ecclestone
- Khmm.. Jó estét kívánok! Nos elérkezett az a perc hogy kihirdessem a győzteseket, a kezemben tartom azt a borítékot, ami a győztesek nevét rejti. – majd felbontotta a borítékot- először is a bálkirálynő majd a bálkirály nevét mondom- majd kivette a pappírt, megnézte és elmosolyodott- a bálkirálynő nem más mit a Red Bull tisztelet beli vendége Claudia Németh!! – tapsvihar- és a bálkirály Albert Costa. Először örültem, hogy én lehetek a bálkirálynő, másrészt viszont szomorú voltam hogy nem Sebi lett a bálkirály, de vajon ki az-az Albert Costa??
- Ki az-az Albert Costa?- kérdeztem Sebit.
- Nem tudom, de menj, mert hívnak- majd elindultam a színpad felé, de közben a szemmel kerestem a fiút. A színpad baloldalán mentem fel, míg a másik oldalán a fiú. Mikor szembe találtam magam vele, elégé meglepődtem, ugyan is kb. 18 évesnek kinéző barna hajú és barna szemű fiú mosolygott rám vissza. Amíg Bernie beszédet mondott, észrevettem, hogy amióta feljöttem a színpadra egyfolytában engem néz. Egy kicsit zavart. Amikor Bernie elmondta a beszédét átadta a díjat, és épp lefelé mentünk a színpadról amikor:
- Héé Héé hova mentek még tiétek a záró tánc - mosolygott ránk. - Na gyerünk!!- és felcsendült a zene, megragadta a kezemet, és a táncparkett közepére húzott. Lassan meghajolt, közben még mindig nem törölte le a mosolyát, én is meghajoltam illedelmesen, majd megfogta az egyik kezével a derekamat, a másikkal pedig a kezemet, és elkezdtünk keringőzni. A tánc közben nem vettük le egymásról a tekintetünket. Végül vettem a bátorságot és megkérdeztem tőle hogy::
- Téged még sosem láttalak. Melyik kategóriában versenyzel?
- World Series by Renult. – erre csak egy „Aha” hagyta el a számat - Meg kell, hogy jegyezzem, hogy csodálatosan festesz. – erre egy kicsit elpirultam, valahogy nem erre számítottam.
- Köszönöm a bókot- majd megpörgetett 3x, utána hirtelen magához húzott szinte éreztem a leheletét és tipikusan mit a filmekben oldalra döntött, és csak centi méterek választottak el egymástól, már szinte mindenki azt figyelte, hogy mikor történik meg a csók. Ekkor oldatra fordítottam a fejemet jelezvén, hogy nem akarom, és épp láttam, ahogy Sebi viharosan távozik. Kettesével lépkedett felfelé lépcsőn. Jajj ne!!!
- Most mennem kell- majd faképnél hagytam, és Sebi után siettem. Csak hogy eléggé nehéz volt utána rohanni, magas sarkúba és ekkora ruhában. Már majdnem kiment a kapun, de még épp időben elkaptam a kezét és visszahúztam.
- Héé hova mész?- kérdeztem lihegve.
- El. Nem akarom végig nézni, ahogy a szemem láttára csókolózol valaki mással. Figyi ha megakarsz csalni akkor legalább ne az orrom előtt tedd. – mondta ingerülten.
- SEBI! Te féltékeny vagy a semmire. Azt hiszed hogy megcsókolnám …..azt- mutattam befelé- Ez csak egy ártatlan tánc volt, és jó lehet hogy eléggé félreérthető volt a helyzet, és a srác is valamit félreértett, de NEM CSÓKOLT MEG, mert nem engedtem neki. És inkább nekem kéne féltékenynek lenni, mert nap, mint nap 1000 lány vesz körül, én nem neked. Itt kijelentem, hogy SOHA senkivel semmilyen körülmények között nem csalnálak meg, én téged választottalak és Szeretlek - már a sírós hangon mondtam.
- Sajnálom hülye voltam, és igazad van, Szeretlek- majd magához húzott és megcsókolt. Percekig csak csókoltuk egymást. Hát igen túlestünk ez első vitánkon is, de remélem nem lesz több ilyen féltékenykedés, mert ha állandóan féltékenykedünk egymásra az a kapcsolat végét is jelentheti. Csak igazából most jöttem rá hogy mennyire fontos nekem, nem is tudom, hogy mit csinálnék, ha elveszteném. És igen kimondom menthetetlenül beleszerettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése