Délelőtt a telefonom csörgésére ébredtünk(http://www.youtube.com/watch?v=sJGni9InMGY) Igaz nem hétfő volt, ha nem szerda. [ha meghallgatod, akkor tudod, hogy miért írtam. Jó igaz egy kicsit furcsa úgy kelni minden nap, hogy azt mondja neked, hogy ’ Hétfő reggel’, de akkor is szeretem ezt a számot és kész :D ]. Míg Niky lustálkodott addig én birtokba vettem a fürdőszobát. Megmosakodtam, fogat mostam, hajt fésültem és hajat vasaltam. Majd miután végeztem oda álltam a szekrény elé, kinyitottam és azon gondolkodtam, hogy mit is vegyek? Végül egy könnyed nyári ruhára esett a választásom, nem is egyszerű, de nem is alkalmi (http://forum.sanomabp.hu/forumkep/18/177518/414/12404912/1.jpg). Niky pedig egy egyszerűbb ruhát választott, mint én. (http://krisztamami.hunreal.com/wp-content/uploads/napszivta_farmerkek_halvanycklamen_tortfeher_aquazld_meregzold_koszurke_homokszin_ezust.jpg) Majd elindultunk felszedni a csajokat is. Végül 3 óra előtt 10 perccel odaértünk és elfoglaltuk a helyünket és vártunk, hogy elkezdődjön. Gondoltam ameddig nem kezdődik facebook-ozok egyet. Csak arra lettem figyelmes, hogy hatalmas tapsvihar és ujjongás tört ki. Hát igen megérkezett.
- Jó napot/Sziasztok. Itt tartom a kezemben azt a borítékot, amibe a győztes neve szerepel. Nagyon nehezen tudtam dönteni. Bevallom 2 mű között hezitáltam, többször is átolvastam őket, és végül az győzött meg hogy mennyire tisztán, nyíltan beszél az érzésiről, őszinte, és nagyra tarja a barátait, bár lehet, hogy ez mind csak kitaláció, de bízom benne hogy nem.
- Nos, akkor nem is szaporítom tovább a szót, lássuk a győztest.
Majd a kezébe vette a borítékot és felbontotta, már húzta volna ki a győztes nevét….
- Jahh és még valami, maga a történet is nagyszerű, olyan valóságszerűen ábrázol mindent, élmény volt olvasni - mondta egy mosoly kíséretében.
Én eközben összeszorított fogakkal ültem ott és a lányok kezét szorongattam.
- Áúú Diaa, ne olyan erősen- mondta Kata.
- Bocsi- néztem rá bocsánatkérően.
- Tehát a győztes nem más mint….
-…. Claudia Németh.
Amikor meghallottam a nevemet ledermedve bámultam előre. Biztos jól hallottam?? Vagy lehet hogy csak hallucináltam??A gondolat menetemből Kata szakított ki.
- Diaaa ez az győztééélll- majd a nyakamba borult.
- Tényleg???? Ez biztos???
- Menjél már!!!- noszogatott odébb.
Majd felálltam, megigazítottam a ruhám és elindultam. Örökké valóság volt mire oda értem a színpadhoz. Jaj, ne lépcsők csak el ne hasaljak itt mindenki előtt. Sikeresen teljesítettem a lépcsőfokokat és amint felértem Csattogni kezdek a vakuk, ami rettentően zavart, ez Sebi is megérezte és halkan suttogni kezdet:
- Nyugi, semmi baj – a hangja nyugtatólak hatott rám. Én erre csak egy kis fejbiccentéssel és egy mosollyal válaszoltam. Majd átadta az 5 belépőt és a meghívót az esti vacsorára. És nem tudom, hogy honnan, de elővarázsolt egy kisebb csokrot is (http://files.blogter.hu/user_files/132146/sz%C3%BClinapi.jpg), aminek nagyon örültem, mert még soha neki nem adott nekem virágot, ezt egy mosollyal köszöntem meg. Mielőtt leléptem volna színpadról:
- Akkor majd 8 kor várunk - mondta Sebi.
- Redben ott leszek. –mondtam neki mosolyogva.
Majd eltűntem. Ahogy kiértem a hotelből észrevettem a lányokat hogy ott várnak rám.
- Wááá Dia olyan büszkék vagyunk rád. –mondta Adri és átölelt.
- Köszi lányok, jajj úgy szeretlek titeket. - majd mindenkivel összeölelkeztem.
- Mi is – mondták egyszerre.
- Itt vannak a belépőitek- majd egyenként a nyakukba akasztottam.
- Nah de gyerünk vásárolni még ruhád sincs estére. - mondta Dóri
- Menjünk a WestEnd-be.- ajánlotta Kata.
- Oké akkor menjünk. – mondtam és elindultunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése