28. rész

Egy újabb extra hosszú rész csak is nektek :DDD Holnap pedig hozom a különböző szemszögeket! :DD De kérek 2 kommit!


Hétfő délelőtt már meg is jelentünk a helyszínen. Amikor beléptünk az ajtón, egy kb. 35 éves, középmagas, sovány hapsi jött oda hozzánk.
- Ááá drágaságaim végre hogy megérkeztetek!! Az én nevem Arnold - majd mind kettőnknek egy-egy puszit adott. Sebi meglepődve nézett rá. A járásából és az öltözékéből egyből kiszúrtam, hogy meleg. Ugyan is pink színű póló, egy csőgatya, és egy méreg drága cipő volt rajta. A nyakába pedig egy fényképező gép logót. Gondolom ő a fotós. Ahogy beljebb invitált bennünket megláttam a hatalmas vásznat és az előtte elhelyezkedő Red Bullos kocsit.
- Gyertek megmutatom az öltözőt- majd egy ajtóhoz értünk- A cica fiúnak eggyel arrébb van az öltözője. – Cicafiú??, úr isten, jól kezdődik ez a nap. Beléptem az ajtón és két lány várt engemet már. Az egyik a hajamat csinálta meg, semmi mást nem csinált a hajammal csak begöndörítette. A másik meg addig a sminkemet csinálta meg. Egy vadítóan dögös sminket kaptam (http://hairpointkozmetika.files.wordpress.com/2008/09/smink.png). Majd miután készen lettem mindennel megkaptam a ruhát ami nem más volt mint egy fekete bőr ruha. (http://katerina.hu/250-499-thickbox/fekete-vizeshatasu-macskan-ruha.jpg) Megértem belepasszírozni magamat, mert direkt egy számmal kisebbet hoztak hogy jól rám feszüljön a ruha. Majd felvettem a hozzá illő magas sarkút, és amikor belenéztem a tükörbe elképedtem. (http://pctrs.network.hu/clubpicture/2/9/7/_/christianlouboutin_spike_h_297030_53441_n.jpg)
- Na így akár egy kurvának is elmehetnék- mondtam magyarul, a többiek csak furcsán néztek rám. Egyszer csak a fotós jött be az ajtón.
- Jajj drágám vadítóan nézel ki. Ha nem a fiukat szeretném, egyből rád ugranék- mondta vékony hangon. Erre csak egy fintort eresztettem meg.
- Na menjünk essünk túl a fotózáson - majd kiléptem az ajtón. Lassan és kicsiket léptem a magas sarkúmban, mert féltem hogy elesek. Ahogy odaértem a kocsihoz, Sebi is kijött az öltözőből. Rajta az overallja volt, a haja pedig felzselézve,hmm szívdöglesztően nézett ki.
- Wáóó azt a rohadt....- megtorpant előttem majd megeresztett egy kaján vigyort, odalépett hozzám és megcsókolt.
- Cicafiú ne csókolgasd, mert mind lejön a szájfénye - dorgálta meg Arnold.
- Jóó, de nem vagyok cicafiú!!- förmed rá Sebi - ezen csak röhögni tudtam - Te meg ne röhögj, tudom milyen rossz ebbe a szituációba lenni.
- Nem, nem tudom, de nem is akarom megtudni- majd tovább nevettem.
- Na gyerünk kezdjük el- majd csettintett az ujjával és a villanyt felkapcsoltak és a ventilátort is.
- Most menj oda és ragadd meg az overallját és nézzetek mélyen egymás szemébe. – utasított, és én nem is tétováztam tovább.
- Ez az, most húzd le a cipzárját- majd kattan egyet- kettő a vakú
- Jó most az egyik lábadat fond körül Sebastian derekán, és hajoljatok közel egymáshoz. Ezzz azz, ez nagyon jó - éreztük, hogy ha még ilyen pozíciókat kell felvennünk akkor lehet, hogy elszakad a cérna és egymásnak esünk. Szerencsére már nem nagyon kerültünk egymáshoz közel. Elég sok képet csinált a mi kis fotósunk. A legjobban az tetszett mikor Sebi beült a kocsiba, én pedig egy kockás zászlót kaptam a kezembe és úgy kellet tennem ha most inteném le győztesként. Arnold annyira elégedett volt a fotókkal hogy én ajándékba megkaptam azt a bőr rucit. Amikor haza értünk, ahogy beléptünk Sebi egyből nekem esett és az ajtónak nyomva csókolgatott.
- Vedd fel azt a ruhát, látni akarlak benne- morogta a nyakamba.
- Megint? Muszáj?
- Aha- majd abba hagyta a nyakam csókolgatását és felment az emeletre. Ajj megint tuszkolhatom magamat bele. Eleget tettem Sebi kérésének és már a bőr ruciba sétáltam be a hálóba. Sebi egyből elkapott és ledöntött az ágyra és egyből letépte rólam a ruhát.
- Ezért vettem fel azt a k*baszott ruhát hogy fél perc alatt letépd rólam??- válaszul csak beleharapott a nyakamba, amire felnyögtem. Abban pillanatban már nem érdekelt a ruha, csak is őt akartam. Az éjszaka fantasztikusan telt. Délelőtt ébredtünk meg, így még volt egy kis időnk elpakolni, mert késő délután megy a gépünk. Összepakoltunk és már indultunk is a reptérre. Felszálltunk a Koreába tartó gépre és már el is hagytuk Svájcot. Szerda reggel landoltunk Koreában. Az út szörnyen hosszú volt. Sebi a hotelba csak néhány órát tudott pihenni, mert menni kellet PR rendezvényekre. Míg én jóval többet pihentem a szállodába. Délután kaptam egy levelet Lucastól hogy meghívna egy koktélozásra, legyek este 7 kor a bárban. Jó ötletnek hangzik, elmegyek. Lementem pontban 7 kor, felültem az egyik bár székre, valaki befogta a szememet.
- Tudom hogy te vagy az Lucas.
- Szerbusz, ezt neked hoztam- majd egy szál vörös rózsát adott át nekem.
- Oh.. köszönöm, de igazán nem kellet volna.
- A legszebb virágot a legszebb hölgynek- bókolt ezerrel.
- Te egy lovag vagy- forgattam meg a szemeimet.
- Az ám- mondta büszkén. – majd az itallapot a kezébe vette.
- Mit szeretnél inni?
- Nem tudom, de valami minimális alkohol tartalmút, ha lehetne
- Én tudok neked ajánlani egyet. Kóstold meg a Sikolyt. Nagyon finom- mondta mosolyogva.
- Rendben miért is ne - majd rendeltem egyet. Amikor kihozták elsőre csak egy ártatlan koktélnak tűnt, de amikor beleittam rendesen fejbe vert. És az este további részét Lucassal töltöttem. Néha-néha elég közel kerültünk egymáshoz, de mindig amikor megakart csókolni én elröhögtem magamat. Ekkor megszólalt egy ütős szám (http://www.youtube.com/watch?v=91yuocjrtwQ).
- Gyere táncolni- majd magával húzott és egy kis helyen elkezdtünk táncolni. Magához húzott és egy hirtelen pillanatban megcsókolt. Nem akartam hogy megcsókoljon, de valahogy hagytam az árral sodorni magamat. Amikor a számnak vége lett vissza ültünk a bárszékekre. Majd újra megakart csókolni, csak most elfordítottam a fejemet.
- Lucas nem lehet, mert Sebiiii leüt egy bélzbolsz ütővel- mondtam vigyorogva.
- Bélzbolsz?
- Az- majd röhögni kezdtünk. - Asszem mennem kéne már!- majd leugrottam a bárszékről csak hogy ezt nem kellet volna mert nem talpra érkeztem ha nem négykézláb.
- Várj had segítsek- majd Lucas felhúzott a földről, a derekamat átkarolva mentünk el a liftig, majd beszálltunk. Lucas egész végig velem szembe állt engem hozzá préselve a liftfalához. Már-már éreztem a leheletét, de elfordítottam a fejemet. Nem akartam! Majd kinyílt az ajtó én jobbra míg Lucas balra ment. Amikor benyitottam az ajtón nem várt meglepetés fogadott. Először csak azt hittem hogy képzelődőm, lehet hogy csak az alkohol hatása, de mégse. Ugyan is Hannah és Sebi épp csókolóztak. Akkor abban a pillanatban dühöt és undort éreztem. Hirtelen ötlettől vezérelve tapsolni kezdtem. Erre szétváltak.
- Ez szép mondhatom- mondtam a legnagyobb undorral. - Ekkora egy balf*szt mint téged nem láttam. Tudod mit Sebastian Vettel dögölj meg!!- majd kicsörtettem a szobába.
- De te kezdted – kiabálta utánam Sebastian.
- Mittt???- fordultam vissza.
- Hát te meg Lucas a bárban - mondta mély undorral.
- Én meg Lucas??- mondtam nyugodtan. Én meg Lucas?- ezt már szinte ordítva
- Mond csak te ittál?- kérdezte majd közelebb jött.
- Mi közöd hozzá? - majd próbáltam megállni a lábamon.
- Ne tagadd láttalak titeket!! – emelete fel a hangját.
- Hagyjál békén!! - sziszegtem az arcába. Ekkor Hannahácska megjelent az ajtóban.
- Sebííí gyere, ne is foglalkozz vele- mondta már-már vinnyogva.
- Kussolsz liba!!!- szóltam oda neki.
- Mit mondtál?
- Jól hallottad. Süket is vagy nem csak hülye.
- Megfojtalak!!
- Na gyere – nem sok kellet hogy egymásnak essünk, de Sebi közénk állt.
- Hagyjátok abba!!
- Igazad van, miért piszkolnám be a kezemet egy ilyennel - néztem rá mély undorral. Erre Hannah megindult felém, de Sebi megragadta és nem engedte el.
- Engedj el Sebastian!!!- visított- Had verjem péppé. – kapálózott ahogy csak tudott.
- Teee?? Ugyan már- legyintettem egyet a kezemmel. Na csá!!- majd hátat fordítottam nekik és Lucas szobája felé vettem az irányt. Bekopogtam majd vártam hogy ajtót nyisson. Amikor kinyitotta Lucasról csöpögött a víz és a derekán csak egy törököző volt. Izgató egy látvány volt az ahogyan a vízcseppek a kidolgozott testéről csöpögnek le.
- Hmm minek köszönhetem a látogatá.....- mielőtt befejezte volna a mondatát megcsókoltam. A lábammal betettem az ajtót, majd Lucas neki nyomott az ajtónak. Szenvedélyesen és hevesen csókolóztunk. Végül az ágyban kötöttünk ki. Reggel kissé kótyagos fejjel ébredtem. Amikor oldalra fordultam láttam hogy Sebi még nagyon alszik mellettem. Olyan furcsa volt, mert vagy én látok rosszul vagy tényleg a haja nem szőke, hanem fekete. Akkor tudatosult bennem, hogy ő csak is Lucas lehet, szóval akkor az egészet nem álmodtam, pedig bíztam benne. A francba!!! Na de mit csináltunk este? Gyorsan a takaró alá néztem és megkönnyebbülve lélegeztem fel, hogy van rajtam fehérnemű szóval nem történt semmi. Ami tegnap történt az egyszerűen felfoghatatlan. Megcsalt az a férfi, akinek a szívemet adtam, akibe bíztam, akit szerettem. De nincs bocsánat erre, és még neki áll feljebb!! Hogy mert olyanokat feltételezni rólam hogy megcsaltam Lucassal? Igaz nem emlékszek arra ami a bárban történt. De most már nem érdekel! Utálom!!!Egy könnycsepp folyt végig az arcomon. Nem tudtam elfogadni azt a tényt hogy már ne vagyunk együtt!! Hittem benne hogy ez csak egy álom és minél előbb felébredek belőle, de nem! Miért kell mindennek pont a legjobbkor elromlania?? Ekkor mocorogni kezdett Lucas. Gyorsan letöröltem a könnyeimet.
- Szervusz drágám- ekkor elszorult a szívem mert ő is így hívott.
- Valami baj van?
- Nem, dehogy is, semmi- próbáltam mosolyogni rá, de ez nem igazán ment.
- Előttem nem kell megjátszani magadat hogy minden rendben, van, aljas módon bánt el veled Sebastian. – ekkor újra utat törtek a könnyeim.
- Naaa! Gyere ide!- majd magához húzott és ringatni kezdet - Semmi baj, majd én vigyázok rád, nem engedem, hogy bárki is megbántson még egyszer. – Úgy éreztem abban a pillanatban mintha kettévágták volna a szívemet. Egy hatalmas szakadék tátongott a szívemen. Nagyon fájt amit tett velem. Lassan megnyugodtam. Jó érzés volt Lucas karjaiban lenni, itt teljesen megnyugodtam. Lucas elkezdett készülődni, de én nem akartam vele menni, nem akartam látni, így inkább a szobában maradtam.
- Biztos megleszel egyedül?- kérdezte az ajtóban aggódó tekintettel.
- Persze csak menj már, mert el fogsz késni- lökődtem kifelé, majd egy gyors csókot váltottunk. Ahogy elment visszacsuktam az ajtót, felöltöztem és átsurrantam Sebastian szobájába. Még szerencse hogy nincs itt és a drága Hannhácskája. Fogtam a bőröndjeimet és átvittem Lucas szobájába. Egész nap csak az ágyon fekve zenét hallgattam. Ekkor megszólalt egy szám, ami pontosan tükrözte az érzéseimet. (http://www.youtube.com/watch?v=R33MHiHugJ0). Nagy kár hogy megszólalt ez a zene, mert újra patakokba folytak a könnyeim. Már megint miért csinálja velem ezt az élet? Már megint büntet! De miért? Ezeket a kérdéseket már rengetegszer tettem fel magamnak. Végül szép lassan álomba sírtam magamat.